Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Erdész Ádám: Ami a tarisznyába került – Márki Sándor indulása
fontos szerepet játszó emberrel, és írásai révén maga is számottevő ismertségre tett szert. Egyetemi évek A gimnázium befejezése után Márki Sándor a budapesti egyetem bölcsészkarára iratkozott be, a történelmet és a földrajzot választva szaktárgyul. A gimnáziumban is jól érezte magát, az egyetem még otthonosabb közeg volt számára. Márki 1873 májusában, azaz elsőéves kora végén kezdett naplót írni, a napló és megmaradt levelei alapján meglehetősen pontosan tudjuk rekonstruálni egyetemi éveit. Az előzmények ismeretében csöppet sem meglepő, hogy igen lelkiismeretesen tanult, és nagyon hamar felhívta magára professzorai figyelmét. Arra is akadt példa, hogy óraszámának csökkentését javasolták: Bartal Antal - hallván, hogy a szorgalmas diák heti 24 órát akar felvenni — már egészségét kezdte félteni. Márki a három egyetemi év eltelte után természetesen precíz mérleget készített tanulmányairól is: „Aláírattam a tanárokkal az egyetemen töltött 6. félévről szóló indexemet, s így elvégeztem Budapesten a bölcsészeti tanfolyamot. 3 év alatt heti óráim összes száma 160-ra rúgott, s így a szabályszerű 60-nál 100-zal többre. [...] Valamennyi tanárom ismert, s azok, kiknél több órát hallgattam, sok barátságot tanúsítottak irántam. Főleg Horvát, Hunfalvy, Kerékgyártó, Ribáry, Salamon.”56 Egy Wenzel Gusztávval folytatott beszélgetés arra utal, hogy a források olvasásához és értelmezéséhez nélkülözhetetlen eszközöknek már elsőéves korában birtokában volt: „Az öreg Wenzel elfogott, s egész ismeretlen létemre kivallatott, hogy mit csináltam én most? Hát - Horvát Árpád okmánytani órájáról jövök. »Tudunk-e már jól olvasni?« — kérdi többi közt. »Baktatunk.« »Boldogulnak-e a Zsigmond-koraikkal?« »Meglehetősen.« »Hisz, akkor mindent tudnak, amice, mert azok a legnehezebbek!«”57 A naplóbejegyzések tanúsága szerint tanárai közül Kerékgyártó Árpádhoz és Salamon Ferenchez került legközelebb. A bizalom és a figyelem először olyan apróságokban nyilvánult meg, mint hogy Salamon Márki gondozására bízta a magyar történelem kútforrásai tanulmányozása végett összeállított kézikönyvtárat. A kedves diákjaival közvetlen viszonyt kialakító Salamon Ferenc utóbb ebédre is meghívta magához, s egy-egy ebédre hivatalos volt Szilágyi Sándor is.58 Az ilyen találkozások során a felkészült, nyitott és jól kommunikáló Márki általában jó benyomásokat keltett beszélgetőpartnerében. A történeti adatok összehordását önmagában nem sokra tartó, műveit távlatos gondolkodással felépítő Salamon Ferencnek szöges ellentéte volt az egyes adatokat, a kronológiát előtérbe állító Kerékgyártó Árpád. Kettejük között komoly ellentét is támadt, ennek ellenére Márkit Kerékgyártó is közeli tanítványának tekintette. 56 Napló, 1875. július 14. 57 Uo. 1873. május 23. 58 Uo. 1874. február 15. 9i
