Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Erdész Ádám: Ami a tarisznyába került – Márki Sándor indulása
utalt gyermekkorának függetlenségi és nemzeti emlékképeire; abban a lélektanilag kellemes helyzetben volt, hogy a saját családjának sorsát konfliktus és zökkenő nélkül bele tudta illeszteni a reformkorban indult nemzeti fejlődési folyamatba. Édesapjának ajánlott Dózsa-monográfiájának előszavában kiemelte, hogy apja pályája akkor indult, amikor Széchenyi István gazdaságfejlesztő gondolataival színre lépett, s az apáról adott rövid pályarajz egy Széchenyi eszméit a mezőgazdaságban megvalósító embert mutat be. ’1 A megmaradt gazdag forrásanyagnak köszönhetően igen pontosan rekonstruálhatjuk azt az erkölcsi és gyakorlati értékrendet, amelyet Márki János gyermekeinek próbált átadni. A Szegeden lévő Márki-hagyaték mintegy száz, Márki János által fiának írt levelet őriz. A többnyire rövid, pénzügyekkel kapcsolatos gyakorlati utasításokat közlő és az otthoni eseményekről beszámoló levelekbe Márki János belefogalmazta a maga atyai intelmeit is. Lássunk egy csokorra valót. „A maradt pénzzel gazdálkodjál, mert meglehet, hogy amidőn kérsz, nem mindig adhatok. Szorgalmasan tanulj, hogy jó feleleteket adhass, jól viseld magad, hogy jó tanulásodat rossz viseleted el ne rontsa. Nem kell minden újat mohón nyelni, mert sokszor mérges az, másokon kell tanulni, és a kipróbált jót is módjával követni, mert azok is változnak sokszor. Módjával mindent — erősítsd testedet, hogy lelked erős legyen. Szellem nélkül állati az élet. Óvakodj a rossz társaságtól, ne siess élni, lassan [menjél] messzire, ami rád van mérve; idejében majd megjő, csak türelem, szorgalom, kitartás, erős lélek, ételben, italban, álomban, ruházat és tisztaságban, minden tetteidben rend, [s az] boldog lészen” — olvashatjuk egy 1869 őszén kelt levélben.31 32 Hasonló gondolatok a következő évből: „A lakás ellen nincs észrevételem, amennyiben az csakugyan jutányosabb, csak azután erkölcsileg is jó legyen, arra vigyázz, mert az az alap, mihelyst az megromlik, szenvedni fog egészséged, szellemi haladásod — mert kell vigyáznod, hogy kerüld a kísértéseket, melyek korodban csábítgatnak, ellent állni, el nem merülni, a kitűzött célhoz hűnek maradni, jellemző erény. Nem féltelek.”33 A tanulás fontosságára, a távlati célokra is gyakran utalt Márki János: „Ruhádat, pénzedet kíméld - igyekezz magadat jól viselni, és a célt, mely végett ott vagy, el nem téveszteni. Mai időben sok tapasztalás, képzettség szükséges, hogy valaki becsülettel megélhessen.”34 A józanságra, kötelességre, takarékosságra, az egészség megőrzésére, a társasági életben való forgás fontosságára és szabályaira utaló apai levelekből sok hasonló passzust lehetne idézni. Egy igen erős akaratú apa erkölcsre, munkára, a szűkebb és tágabb közösség iránti kötelességre intő tanításaiból egész kis „parainesis”-t lehetne összeállítani. Az intelmek mellett Márki János elismerő szavaival erősítette fiát, sikereit kimondott örömmel fogadta: „... Bölcsész Segélyegyleti elnökségre való megválasztásodon apai örömmel telt 31 Márki, 1886. V-VJII. 32 SzTEEK RKT MS. 424. Márki János Márki Sándorhoz. 1869. október 19. 33 Uo. MS. 424. Márki János Márki Sándorhoz. 1870. március 1. 34 Uo. MS. 424. Márki János Márki Sándorhoz. 1871. március 28. 85
