Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Erdész Ádám: Ami a tarisznyába került – Márki Sándor indulása
meg szívem, igyekezz és megsegít az Isten!”35 Márki Sándor gondolkodásának és értékrendjének ismeretében megállapíthatjuk, apja elérte célját, a maga által legüd- vösebbnek tartott — összességében konzervatív jellegű — értékeket csaknem maradéktalanul átadta fiának. A publikáló gimnazista Márki tízévesen, negyedikes elemistaként Sarkadról Nagyváradra került. A gimnázium közeledtével apja úgy gondolta, hogy jobb lesz, ha az utolsó elemit a közeli nagyvárosban teljesíti fia. Bihar megye székhelye a család tagjai számára otthonos környezetnek számított: éltek a városban rokonaik, Márki Sándor két, ugyancsak Váradon tanuló testvérével együtt ismerős családhoz került „koszt kvártélyra”. A következő évben a jól tanuló fiút beíratták a premontrei gimnáziumba, ahol a hatalmas létszámú osztályban már az első években amolyan mintadiák lett. Márki Sándor írás iránti különös vonzalma nagyon hamar megmutatkozott, 1865 nyarán — az első gimnázium befejezése utáni szünetben - indította el első „lapját”, A Magyar Ember Barátja című „népies hetilapot”. A nyomtatott betűs kézírással írt újság minden héten csütörtökön jelent meg. A lap „szerkesztője és kiadója” a néplapok tördelését és tartalmát tekintette mintának. Egy hónapra 20 krajcár volt az előfizetési díj, az elkészült példányokat a családtagok vásárolták meg.36 A Szegedi Egyetemi Könyvtárban őrzött hagyaték legkorábbi darabjaiból kiderül, hogy az írás, a „könyv- és lapkiadás” mást is vonzott a családban. 1865- ben „látott napvilágot” a már említett Bimbók c. verseskötet, a laphoz hasonlóan kéziratos formában, de gondosan rajzolt, szabályos címoldallal. A kötet szerkesztője egy gyulai fiú, Kratochvill Gyula, kiadója Márki Sándor ugyancsak a premontrei gimnáziumban tanuló bátyja, Lajos volt. Négy diák versei kerültek be a Márkihagyatékban megmaradt füzetbe.37 Nem kellett sokat várni az első igazi, újságban megjelent írásra sem, 1868-ban az Üstökös közölt néhányat Márki humoros cikkeiből.38 A játék csakhamar komolyra fordult: Márki Sándor negyedikes gimnazista volt altkor, amikor 1868-ban a Bihar után megindult Nagyváradi Lapok címen a Deák-párt helyi újságja. A fiatal szerkesztő, Sipos Árpád ügyvéd az első lapszámokban — az olvasók érdeklődését felkeltendő — felhívást tett közzé Bihar vármegye történetének megírására. Kevés idő múltán beállított a szerkesztőségbe egy kéziratcsomót szorongató gimnazista fiú, és elmondta, hogy egy úr, aki nem akarja magát felfedni, megkérte, hogy vigye el a paksamétát a szerkesztőhöz. Sipos Árpád elolvasta a szöveget, s másnap már hirdette a lap, hogy „avatott toll” megírta a vármegye történetét és hamarosan kezdik 35 Uo. MS. 424. Márki János Márki Sándorhoz. 1874. november 12. 36 Uo. MS. 231. 1—2. A Magyar Ember Barátja. Sarkad-Nagyvárad, 1865. 37 Uo. MS. 227. Bimbók. Szerk.: Kratochvill Gy[ula]. N[agy]Várad, 1865. 38 Klukovitsné-Rácz-Szabó, 1992. 7. 86
