Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Dusnoki-Draskovich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről
dolgokat.”89 (A fontos dolgok sokszor a pártklubban és a parlamenti folyosókon történtek.) A kilépésből azonban nem lett semmi, Zsilinszky kormánypárti maradt politikai pályája végéig. Politikai karrierjét itt nem követjük tovább nyomon, csupán a legfontosabb adatokat ismertetjük. Zsilinszky több ciklusban (1875—1887; 1895—1904) tevékenykedett a gyomai és a csabai (rövid ideig a zólyomi) választókerület országgyűlési képviselőjeként. Mint új országgyűlési képviselő és mint képviselőházi jegyző felhívta magára Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter figyelmét, aki több szállal is kötődött Békés megyéhez.90 Zsilinszky választékos stílusú szónok volt, beszédeiben főleg oktatásügyi, vallási és egyházügyi, valamint gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Az uralkodó 1889-ben Csongrád, 1892-ben Zólyom vármegye főispánjává nevezte ki. 1895-ben a rossz emlékezetű Bánffy Dezső- kormányban vallás- és közoktatásügyi államtitkár lett. Ezt a tisztet a következő kormányokban is, egészen 1905-ig viselte, előbb Wlassics Gyula, 1903-tól pedig Berzeviczy Albert miniszterek mellett. Visszaemlékezése szerint egyik legbizalmasabb embere volt báró Bánffy Dezső miniszterelnöknek, „aki úgy is mint erős magyar jellem, úgy is mint református ember és főgondnok nagy figyelemmel kísérte a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkáját. O feltétlenül megbízott Zsilinszky Mihály bölcsességében és erős hazafiságában.”91 Érdemei elismeréséül Ferenc József 1901-ben a Lipót-rend keresztjével tüntette ki Zsilinszkyt, 1905-ben pedig valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. A kormánypárt 1905-ben bekövetkezett választási veresége (Zsilinszky is alulmaradt a képviselő-választáson Áchim Andrással szemben) után visszavonult, de az ellenzéki koalíciós kormányzás bukásakor, 1910-ben hatalomra jutott Tisza István Nemzeti Munkapártjában ismét szerepet vállalt. 1910—1918-ban munkapárti programmal liptószentmiklósi, majd szarvasi országgyűlési képviselőnek választották meg. Képviselői és államtitkári tisztségében igyekezett előmozdítani Békés megye és szülővárosa fejlődését. Támogatásával épült a csabai Közművelődés Háza, amelyben múzeumot és könyvtárat rendeztek be. Segítette a csabai iskolák fejlesztését és a szarvasi gimnázium nagy épületének megépítését.92 Az 1881. évi tavaszi árvíz (amely Köröstarcsa nagy részét elpusztította) károsultjai javára emlékkönyvet adott ki.93 Végül megemlítendő, hogy Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben című reprezentatív kiadványban ő ismertette Békés megyét.94 A művelt, fölkészült Zsilinszkynek látnia kellett a kiegyezéssel létrejött politi89 BMK Kt. RK. 28. 335. Zsilinszky Mihály levele Haan Lajosnak. Bp., 1876. május 29. 90 L. a 2. jegyzetet! Héjjá, 2002. 209-211. 91 L. a 2. jegyzetet! 92 Tóth-Szöllős, 2002. 182. 93 Zsilinszky, 1881 /b. A kötet összeállításáról 1881. április 29-én kelt levelében számolt be Haan Lajosnak: BMK Kt. RK. 25. 125-128. 94 OMM 429-444. 58
