Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Dusnoki-Draskovich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről
kai rendszer, a magyarországi politikai élet és társadalomfejlődés problémáit. Már 1875-ben lapszerkesztőként megállapította: „A nemzetiségi zavargások - félek tőle — még nem érték el delelő pontjukat...”95 Később világosan felismerte, hogy a nemzetiségi kérdés százada egyik legfontosabb és legfenyegetőbb kérdésévé lett.96 A közjogi ellenzékiségre utalva 1895-ben egy választási beszédében kifejtette, hogy „ahol egészséges politikai viszonyok vannak, ott rendesen két párt áll egymással szemben: a szabadelvű és a konzervatív...”97 Fiatal tanárként „nem szerette, [ha a] külföldről fitymáló módon kezdtek írni, oly elbizakodott hangon, mintha a művelt külföldnek mihozzánk kellene jönnie tanulni, miképpen emeljék a magok műveltségének fokait”. Azt azonban elfogadta, hogy a Nyugattól csak azt vehetjük át, ami megfelel a nemzeti jellegnek, a sajátos magyar viszonyoknak.98 Végső soron abban bízhatott, hogy a problémák java részére a fejlődés hoz megoldást, és ez számos területen valóban kibontakozott a Monarchia keretei között. Itt jutunk el gondolatvilága kulcsszavaihoz, amelyek sorából talán a fejlődés, a haladás gondolata emelhető ki első helyen. Az evolúció a természetben (Darwin, Haeckel), a fejlődés eszméje a társadalomban Hegeltől Kari Marxig, Comte-tól Spencerig, Rankétól Millig központi jelentőséget kapott a tudományokban és a filozófiában. A 19. századi történetírás egyik axiómája volt az, hogy a történelem értelemmel bíró fejlődési folyamat, a természet alávetése az értelem, a tudomány segítségével az emberiség javának érdekében. A történelem értelme a kultúra, azaz a tudomány, a technika és a művelődés feltartóztathatatlan győzelme, vagyis a felvilágosult értelemé az értelemmel nem bíró természet fölött.99 A pozitivizmus meghatározó szerepéről már írtunk, mellette a liberalizmus és a nacionalizmus hatása nyilvánvaló. Zsilinszky a felvilágosodott 19. század polgárának tarthatta magát, aki a reformkor eszméit viszi tovább (miként pártja, a Szabadelvű Párt is) és az 1848. évi áprilisi törvények szilárd alapján áll.100 A liberalizmus (emberi jogok, az ész uralmának megteremtése) és a hazafiság, haza és haladás a legszorosabban összefonódott, ezért nemzeti liberálisnak is nevezhetjük Zsilinszky!. Benjamin Franklinhoz hasonlóan a szarvasi tanár a haza és egyben az emberiség javát kívánta előmozdítani, bizonyára ezért is lett tagja feltehetőleg az 1870-es évek elején (esetleg még korábban) a Békéscsabán működő Béke nevű szabadkőműves páholynak, amint közismerten szabadkőműves volt Franklin és George Washington vagy például Kossuth Lajos, Andrássy Gyula, Pulszky Ferenc és a történész Horváth 95 Békés, 4. (1875) 12. sz. 96 Zsilinszky, 1881/a. 2. 97 L. a 2. jegyzetet! 98 A tan ügy reformja kapcsán leírt gondolatok. L. a 2. jegyzetet! 99 Iggers, 2007. 15. 100 Vö.: Zsilinszky, 1881/a. 2. 1895-ben egy Zólyomban mondott beszédében kifejtette, bogy miért tagja és híve a Szabadelvű Pártnak, amely „az 1825-ben megszületett szabadelvű eszmének lett továbbfejlesztője”. L. a 2. jegyzetet! 59
