Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Dusnoki-Draskovich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről
tos tanulmány, számos forrásközlés, valamint jó színvonalú, sok adatot tartalmazó életrajzok, megemlékezések. Ezzel csupán az ifjú Karácsonyi János tudta fölvenni a versenyt 21 közleménnyel. Rajta kívül más tehetséges fiatalok is feltűntek itt: Csánki Dezső, aki egy füzesgyarmati lelkész fia volt, ifj. Jankó János, a későbbi neves etnográfus, valamint a gyulai Oláh György. Aktív szerepet főként a helyi értelmiség játszott, lelkészek, tanárok, ügyvédek, orvosok, megyei és városi tisztviselők (főjegyzők). Az évkönyvekben azonban az ország neves történészei, régészei is közöltek írásokat: Károlyi Árpád bécsi kutatásai eredményeiből, Fraknói Vilmos (aki fölhívta a figyelmet a müncheni oklevelekre, vagyis a Brandenburgi György őrgróf által kivitt Corvin-levéltárra), Szilágyi Sándor, aki 1875-től a Századok szerkesztője, a Magyar Történelmi Társulat titkára volt, a köröstarcsai születésű Szabó Károly, Thaly Kálmán, Hampel József régész és végül Pulszky Ferenc is eljött előadást tartani.42 A társulat tiszteletbeli tagjai között láthatjuk Ipolyi Arnoldot (eredetileg Stummer; a család egyik ága Békés megyében élt, Ipolyi testvére, Terényi Lajos is ide került, aki neves politikus, másodalispán, országgyűlési képviselő volt),43 Horváth Mihályt, Römer Flórist, Fraknói Vilmost, Thaly Kálmánt, az író és fordító Fábián Gábort Aradról, Pulszky Ferencet, a Nemzeti Múzeum igazgatóját, Henszlmann Imre régészt, valamint a délmagyarországi társulat alapítóját és elnökét, a művészettörténeti munkákat író Temes vármegyei főispánt, Ormós Zsigmondot. E névsor szintén utal a társulat vezetőinek kiterjedt kapcsolataira. Az évkönyvekben a forrásközlések, az esemény- történeti jellegű és életrajzi, valamint a régészeti írások domináltak. Emellett azonban művelődéstörténeti, történeti statisztikai, földrajzi, néprajzi (vegyíti ezeket ifj. Jankó János helységleírása Tótkomlósról) és irodalmi tárgyú tanulmányok is megtalálhatók. Zsilinszky javaslatának, amely a művelődéstörténetre terelte a figyelmet, lett értékelhető eredménye. A társulat első évkönyve részben tematikus jellegű művelődéstörténeti számnak tekinthető,44 és a későbbiekben is találunk ilyen tárgyú írásokat (pl. a Békés megyei boszorkányperekről, a csabai nép életmódjáról és szokásairól stb.). Az évkönyvet Pauler Gyula ismertette és értékelte a Századok lapjain:45 „Az ilyen speciális célú társulatoknak tehát fő céljuk, fő működési körük, hol a legfontosabb szolgálatot tehetik: a műveltségtörténet, és e feladatot a Békés megyei társulat csakugyan helyesen fogta föl, amint az oly egylettől, melynek egyik fő munkása Leckynek fordítója, Zsilinszky Mihály, másképpen nem is várható.” Ezután azonban Pauler kitért arra, hogy jobban szeretné, ha a társulat neve csupán „Békés-megyei történelmi társulat” volna, és óvta a túlzástól: nehogy elhanyagolja a politikatörténetet vagy egyszerűen azt, amit „történelem”-nek szoktunk nevezni. 42 Mann, 2009; Kereskényiné Cseh, 1990. 43 Zsilinszky, 1885—1886; Héjjá, 2002. 199—202. Ipolyi, Römer és Fraknói kapcsolatáról is: Rottler, 1969. 44 Haan, 1874-1875; Győry, 1874-1875; Hajóssy, 1874-1875. 45 Pauler, 1875. 725-727. 46
