Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)

Dusnoki-Draskovich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről

tagjául lenni Békés megye minden rangú és rendű polgára dicsőségének tarthassa, mely hivatva volna az értelmi haladást nemcsak felkölteni, hanem állandóan táplálni is a nép minden rétegeiben...” Tehát a közművelődést, az ismeretterjesztést kívánta előtérbe állítani, emellett a társulat működésére nézve is több gyakorlati javaslatot tett. „Egyesüljünk rend- és rangkülönbség nélkül!” - e szavakkal zárta felhívását. Végül a megyei múzeum feladataira nézve a Reökéhöz hasonló, jól átgondolt véleményt fejtett ki: „... ne álljon csupán régészeti dolgok gyűjteményéből, hanem legyen a mi vármegyei mindennemű emlékeink, szellemi és anyagi terményeink, iparcikkeink, koronkinti szokásaink és erkölcseink hű visszatükröztetője, legyen az nagy férfiaink arcképeinek és élettörténetének megőrízője, a tudomány és a művészet érdekeinek emelője...”.38

1874. június 18-án megalakult a Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörté- nelmi Társulat, augusztus 3-án pedig a Békésvármegyei Múzeum is Gyulán. A társulat elnökévé Göndöcs Benedeket, alelnökévé Haan Lajost, titkárává Zsilinszkyt, múzeumi igazgatóvá Mogyoróssyt választották meg. Ez a felállás a lehető legjobbnak mondható. Göndöcs nyitott, lelkes, tevékeny egyéniségként a „fő mozgató volt” Zsilinszky szerint.39 Haan már országosan ismeret történész, az első megyetörténet írója, a Magyar Történelmi Társulat tagja, amelynek igazgató-választmányába is beválasztották. Évente részt vett az ország más-más vidékein tartott vándorgyűléseken és az ezekhez kapcsolódó levéltári kutatásokban. Történésztársaival, Pesty Frigyessel, Szabó Károllyal, Thaly Kálmánnal, Nagy Ivánnal stb. gyümölcsöző együttműködést alakítottak ki. Abban állapodtak meg, hogy közlik egymással, ha levéltári kutatásaik során olyan iratot találnak, amely valamelyikük számára érdekes.40 Mogyoróssy mint szenvedélyes gyűjtő kapott ideális feladatot. A fiatal, agilis és széles kitekintésű, a külföldi történetírás új eredményeit ismerő Zsilinszky ekkor már jó néhány publikációval felhívta magára a történészszakma figyelmét. Nem véletlenül választották meg 1878-ban az Akadémia levelező tagjává. (Utóbb a történelmi bizottság tagja, majd alelnöke lett.) Apósa révén, de önállóan is szélesítette kapcsolathálóját. Természetesen bevonta szarvasi tanártársait, barátait a társulat munkájába. „Azt lehet mondani, hogy az igazán nagyszerű eredmény biztosítása körül ő szerzett magának legtöbb érdemet. Az ő nagy összeköttetései a vármegye művelt közönségével és a vármegye ügyeit vezető férfiakkal, a fővárosi tudósokkal, a Magyar Tudományos Akadémiával és a Kisfaludy Társasággal és különösen a vidéki történelmi és régészeti társulatokkal nagy mértékben járultak a tíz évi munka örvendetes eredményéhez” — így értékeli jóval későbbi följegyzéseiben saját szerepét és titkári, illetve főtitkári tevékenységét.41 O szerkesztette a társulat évkönyveit, amelyekben tőle jelent meg a legtöbb (23) publikáció: néhány fon38 Békés, 3. (1874) 12. sz.; Békésmegyei Közlöny, 1. (1874) 11. és 12. sz.; Zsilinszky, 1874-1873. 6-8.

39 Göndöcsről vö.: Czeglédi, 1998.

40 Draskovigh [Dusnoki-Draskovigh], 1991; Székely, 1970.

41 L. a 2. jegyzetet! A Kisfaludy Társaságnak alapító tagja volt (az újraalapításról van szó).

45