Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Dusnoki-Draskovich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről
Haan Antal gyűjteményeit, Haan Lajos, Göndöcs Benedek és Titius Pius páter adományai egészítették ki.34 Békéscsabáról Munkácsy Mihály nagybátyja és nevelőapja, Reök István szólt hozzá egy újságcikkben a múzeum ügyéhez. Igen helyesen kifejtette, hogy ennek legfőbb célja a megyében talált régiségek gyűjtése volna, és csak másodsorban a megyén kívül talált magyar és idegen régiségeké. A múzeumban a megyében található minden tudományos és művészeti, természeti és ipari nevezetességet kellene összegyűjteni, mert feladata az volna, hogy a megye múltjának s jelenének prospektusát adja, mind anyagi, mind szellemi és erkölcsi tekintetben.35 Reök művelt és érdekes egyéniség volt, akivel Zsilinszky nyilván kapcsolatba került. Reök ügyvéd volt Pesten, 1847-ben az Ellenzéki Kör jegyzője lett, a következő évtől Klauzál Gábor minisztériumában titkárként szolgált. A szabadság- harc leverése után Csabán húzódott meg. Sok mindennel próbálkozott, láthatólag kereste itt a helyét, tevékenységi lehetőségeit. Gazdálkodott, színházat szervezett, a Békésmegyei Gazdasági Egyesület alelnöke volt 1867—1870 között, újságot szerkesztett, 1875-től a város első közjegyzőjeként működött. Az 1850-es évektől Omaszta Máriával (apja Omaszta Zsigmond ügyvéd, 1860-ban alispán) élt együtt, akit csak 1871-ben vehetett feleségül, mivel az előző évben sikerült végre előző házasságát fölbontani. (Első felesége már régen elhagyta, két leányuk meghalt.) Valószínűleg e válás bonyodalmai következtében is tértek át mindketten evangélikus hitre. Négy gyermekük született, de miután kisfia, Aba elhalálozott, Reök 1877. július 9-én öngyilkos lett. Leányuk, Ilona katolikus hitben nevelkedett. Innen érthető meg Zsilinszky Ferenc József előtt tett kijelentése, hogy felesége apácaiskolából került ki. (Feltehetőleg a lippai leánynevelő intézetről van szó, ahol Ilona húga, Erzsébet is tanult.) Zsilinszky 1883-ban vette feleségül a 22 éves Reök Ilonát.36 A hitbeli különbség nem érintette példás házaséletük zavartalan boldogságát - jegyzi meg emlékezésében Lukács György.37 A múzeumot illető vitában Göndöcs Benedek apát és gyulai lelkész vetette föl egy egyesület alapításának a szükségességét. Ekkor kapcsolódott be a vitába Zsilinszky — igen fontos meglátásokkal. Javasolta, hogy a társulat szélesebb működési kört jelöljön ki magának (ne korlátozódjon a régészetre), és legyen általában egy „mívelődéstörténelmi társulattá”, amely iránt többek érdeklődését lehetne felkölteni: „Nekünk oly közmívelődési egyesületet kellene létrehoznunk, melynek 34 Orosz, 2009. 133. Zsilinszky, 1874-1875; Hampel, 1876/a; Hampel, 1876/b; Cs. Tóth, 1985; Németh, 1993. 7.; Dusnoki-Draskovich, 2000/b. 35 Békés, 3. (1874) 11. sz. Idézi: Zsilinszky, 1874-1875. 5-6. 36 L. a 2. jegyzetet! Reök életrajzi adatait Czeglédi Imre gyűjtötte össze: Czeglédi, 2001. Szintén ő jegyzi meg, hogy Ilona Mezőtúron halt meg 1948-ban, ahol az 1920-as évektől Zsilinszkynek birtoka volt. (1897-ben Horgoson 749 holdat birtokolt.) Négy fiúgyermekük született. Tibor, Mihály, István (keresztszülei Munkácsy és felesége) és Antal. Tibor az első világháborúban az oroszok elleni csatában esett el. Mihály és István végigszenvedték az első világháborúban az olasz hadjáratot. Antal a külügyminisztériumban, 1937-től a londoni követségen szolgált. 37 Lukács, 1935. 12. 44
