Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Katona Csaba: "A templomba járó öregeket faggattam […] a régi Csabáról." Haan Lajos mint ember és történész
működése Békés megyére terjed ki. Köz- és választmányi ülései tudományos fölolvasásokkal állanak kapcsolatban.”58 Haan Lajos történetírói munkássága a Századok tudósításaiban A továbbiakban elsősorban azt vizsgálom írásomban (továbbra is mellőzve a teljesség igényét), hogy a Századok mint országos szaklap, mennyire és miképp tartotta számon Haan Lajos történetírói működését. Nem lehet kérdéses, hogy az MTT lapja meghatározó orgánuma volt a korszak történetírásának, így Haan ez irányú munkásságának jelenléte (vagy jelen nem léte) a lap hasábjain kétségkívül fokmérője volt annak, hogy a kortárs történésztársadalom mennyire becsülte őt, mennyire kísérte figyelemmel tevékenységét. Ennek bemutatását elsősorban a Haan-életmű egyik legjelesebb darabja, a Békés vármegye hajdana c. kétkötetes monográfia és okmánytár Századok báni „reprezentációja” révén kísérlem meg. Az összkép kétségkívül pozitívnak mondható. Röviden már a Századok legelső száma említést tett Haanról: „Haan Lajos Békés megye történetét írja.”59 A harmadik szám Békésvármegye főispánjai c. munkáját említette.60 Egy évvel később az elismerés újabb jelével találkozhatott a Századokat lapozgató olvasó, mert a híradás ekkor már arról szólt, hogy Haan előfizetőket gyűjt megjelenő munkájára:61 „Haan Lajos, békéscsabai evangélikus lelkész, s társulatunk választmányi tagja Békés vármegye hajdana c. monográfiájára hirdet előfizetést. Szerző több év óta tanulmányozza már e viszontagságos múltú vármegye történetét, s különösen a budai királyi kamarai archívumból számos ismeretlen adatot sikerült tárgyára felkutatnia. A 30—40 ívre terjedendő munka két kötetben, jövő tavasszal fog megjelenni; az első kötet magában foglalandja általánosan a vármegye s különösen az egyes városok, faluk és puszták történetét, a második pedig a szöveghez tartozó, mintegy 150, többnyire még sehol meg nem jelent okmányokból álland. Lelkiismeretesen írt monográfiákra történetirodalmunknak valóban nagy szüksége van — üdvözöljük azért szerző jelen vállalkozását. Előfizetések a két kötetre együtt 3, s egyes kötetekre külön 2 forintjával eszközölhetők Lauffer Vilmos könyvkiadó úrnál Pesten, Váci utca 9. sz. december végéig.”62 Újabb egy év elteltével immár az volt a hír, hogy Haan kiadványa napvilágot látott. Érdemes egyrészt figyelmet szentelni az elismerés egyértelmű hangjának, ugyanakkor azonban az is feltűnhet a figyelmes olvasónak, hogy az ismertetés végén a Századok is a színesebb, olvasmányosabb stílust kéri számon Haanon: „Békés vármegye monográfiája. Derék és ügybuzgó tagtársunk, Haan Lajos Békésről írt 58 Tárcza. In: Sz., 9. (1875) 650. 59 Tárcza. In: Sz., 1. (1867) 88. 60 Tárcza. In: Sz., 1. (1867) 272. 61 Az olvasó tán megbocsátja nekem ezt és az alább következő néhány hosszabb idézetet - a magam részéről nem vélem haszontalannak ezek közlését. 62 Tárcza. In: Sz., 2. (1868) 589. 2-7
