Erdész Ádám: Tények és üzenetek. A Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai (Gyula, 2007)
Gyarmati György: 1848 és 1956 kapcsolata
tematikái legalább hivatalos megerősítést nyertek. (Még akkor is, ha a miniszterelnöki beszéd elhangzása idején már más kérdésekre került a hangsúly; pl. az AVH azonnali feloszlatása.) A Kossuth-címer első (fellelt) megjelenései az egyes - nem vidéki - lapokon: Október 29.: Szabad Nép, Szabad Ifjúság, Néphadsereg, Egyetemi Ifjúság Október 30.: Magyar Honvéd, Függetlenség (később Magyar Függetlenség)^ Esti Hírlap, Magyar Szabadság, Valóság, Népszava (cikkbe illesztve) Október 31.: Szabad Szó, Magyar Rendőr November 1. : Magyar Népsport, Paraszt Függetlenség November 2.: Forradalmi Ifjúmunkás A vidéki lapoknál is a fentebbi dátumok valamelyike lesz a váltás napja. Az országos palettából most csak két dél-alföldi megye, Békés és Csongrád lapjainak szimbolikái metamorfózisából szemezgetünk. A Viharsarok Népe - a Békés Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács lapja - október 28-án cserélt nevet. Az új Kossuth Népe a Békés Megyei Forradalmi Tanács kiadásában látott napvilágot Kossuth címerével. November 3-i kolumnás tudósításának lényege: „...újabb szovjet csapatok özönlenek hazánkba. Záhony állomását átvették a szovjet vasutasok." November 5-én viszont, a Kossuth Népe helyét a Békés megyei Népújság vette át, mint a Kádár János által deklarált Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány szócsöve. A november elején meginduló Gyomai Nemzeti Újság szintén Kossuth-címerrel ékített, második számában pedig itt is megjelent Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán c. verse. 15 Csongrádban két pártlapra is futotta. Délmagyarország cím és a marxi hívószó - alatt Szeged Város és a Szegedi Járás dolgozóinak lapjaként jegyezték, kiadója az MDP Csongrád Megyei 15 Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán című verse eredetileg az Igazság október 30-i számában jelent meg, november első napjaiban viszont több vidéki újság is átvette.
