Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

III. fejezet: AZ ÁBRÁZOLÁS LEHETSÉGES IRÁNYAI - A mitizálás kísérlete

tátott Emléksorok... A Jókai-irodalom (ideologikus alapon) ebből azt a következtetést vonta le, hogy a kimódolt romantikától elfordulva, az író a mindennapok ábrázolását vállalta fel, mintegy realista pályafordulatot hajtott végre.

36 Az alábbiakban a valóban szokatlan sorrendet felmutató három mű másfajta, egységes értelmezését szeretnénk megfogalmazni. A gyémántos miniszter volt Sajó első '48/49-es novellája a Magyar Emléklapok I., 1850. március elején megjelent füzetében. Említett, egyértelmű elutasítása után, melynek következtében nem is került be a Forradalmi és csataképek köteteibe, Jókai (változatlanul álneve alatt) Az érez leánnyal jelentkezett március végén a II. füzetben. Elén a szállóigévé lett sorral, amelyről tapasztaltuk, hogy az író 1848/49 megörökítésének legfőbb ábrázolási irányát látta benne már a bukás előtt is: „írjunk mitológiát." Ha a Forradalmi és csataképek elbeszéléseit Ipolyi Arnold Magyar Mythologia (Pest 1854) c. alapművének tartalomjegyzékével vetjük össze, kitűnik, hogy Jókain akár fogalmi pontossággal is számon kérhető a mítoszalkotás szándéka. A magyaroknak külön istenük van, aki természeti jelenség formájában beavatkozik az ütközetbe, és akinek köszönhető, hogy a magyarság nem jutott a normannok, gótok, longobárdok és hunok sorsára (A tarcali kápolna); a Szenttamási Györgynek volt A vérontás angyala címváltozata is, utalva az elbeszélés keretének vérszívó szörnyére; a kaukázusi őshaza mítosza cselekménymozzanattá válik a Székely asszony lapjain, a lovát Kézdivásárhely ~ Sepsiszentgyörgy előtt visszafordító és ezért életével fizető cserkesz herceg jelenetében;

37 Szent István-kori, fiktív monda hitelesíti A fehér angyal helyszínét. Ugyanitt felrémlik a testvérharc mitikus félelme 36 Legutóbb Nacsády József egyébként sok jó elemzést felvonultató tanulmányában: Mitológia és valóság (fókái sorsdöntő pályafordulata és novellái), Alföld 1975/2. 19-24. és Győrffy Miklós jegyzeteiben: JKK Elbeszélések 2/A és 2/B, passim. 37 A romantikus Kaukázus-mítosz egyik vetületére 1. Szilágyi 2001. 49. (Lisznyai Kálmán avval érvelt a fogoly orosz tisztek előtt, hogy a cserkeszek át fognak állni a magyarokhoz.)