Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)
I. fejezet: ÍRÓK A BUKÁS UTÁN - Túlélési taktikák
megítélés vélhető forrásvidéke. Ami közvetett bizonyíték Petőfinek halála után is érezhető, korszak-meghatározó jelentőségére. Lisznyai esete átvezet az alkalmi szerepvállalás esettanulmányaihoz. Szilágyi Ferenc, a Budapesti Hírlap szerkesztője 1854. december 11 -i jelentésében a kormányzóság kérdésére előadta, hogy az az Erhalmi Gerő, aki a császárhimnusz, a Gotterhalte 1854 tavaszán jóváhagyott szövegét magyarra fordította, nem más, mint lapjának munkatársa, Bulyovszky Gyula (az egykori márciusi ifjú), aki az ő szerkesztői felszólítására cselekedett; így jelenhetett meg a fordítás a lap 1854. április 12-i számában. Az álnév megóvta Bulyovszkyt akkor is, amikor már ketten rejtőztek mögötte. Szövege lett (Nádaskay Lajos, régi szerzőtársa által javítva) ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia jóváhagyta textus is; Erhalmi Gerőként ide már ketten nyújtották be. 47 Hogy e fontos kérdéskört mennyire nem lehet a romantikus történelemszemlélet alapján, moralizáló módon áttekinteni, és hogy az 1840-es évek említett, továbbélő hatása sem csupán a tudomány utólagos feltételezése, arra nézve mérvadó lehet Arany János esete 1857-ben, amelyet Keresztury Dezső a Kapcsos könyv második hasonmás kiadásához (Bp. 1978.) írt utószavában elemzett részletesen. Arany kéziratgyűjtő könyvében ,,Mártz[ius]. 1857. dátummal olvasható a Köszöntő (Toast) c. vers, alcíme szerint: „ (Egy operaszöveghez; mely II Endre korában játszik.)" Utólag melléjegyezte: „(Erzsébet operához.)" Ez volt az a dalmű, amelyet gr. Ráday Gedeon, a Nemzeti Színház akkori intendánsa (és 18451848 közötti országos főigazgatója) Erzsébet császárné látogatására Árpád-házi szent Erzsébetről íratott. A librettót Czanyuga József készítette, a három felvonás zenéjét pedig más-más kompomárcius 16-i levelével: Petőfi Sándor összes művei VII. Levelezés, s. a. r. Kiss József, V. Nyilassy Vilma, Bp. 1964. 135-136. Kuthy - említett lapengedélyfolyamodványában - egyenesen saját érdemének tudta be, hogy leszerelte a republikánus izgatást és nem átallotta azt állítani, hogy Petőfi ezt írásba is adta neki: uo. 410. (jegyzetben) 47 Az esettanulmányt 1. Angyal Dávidnál: i. m. 165. Bulyovszky legfrissebb életrajzírója, Müllerné Lovas Krisztina nem tud róla: MIN 252.
