Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)
III. fejezet: AZ ÁBRÁZOLÁS LEHETSÉGES IRÁNYAI - Az allegorizálás kérdéseiből
ban fia, Madách Aladár és általa nevelt unokaöccse, az árván maradt Balogh Károly az évi magánvizsgán verseket is szavaltak; ez utóbbi „cifrán zsinórozott magyar ruhában" éppen Tompáét. 59 Arany János a verset megzenésítő szalontai Fónyad József kéziratos kottáját küldte el Tompának; le is foglalták azt a vizsgálat során, ám a nyomozás erre a szálra nem terjedt ki. 60 Tompához különben is közel állt az allegorikus ábrázolásmód: 1850 októberében két, ki nem adható versét küldte meg barátjának, Szemere Miklósnak, a Hűvös szél fú... és a Pusztán kezdetűeket, és még tartott az ellene folyt vizsgálat, a költő Hanvára volt internálva, amikor az új folyóirat, a Délibáb 1853. január 2-i, első számában megjelent másik nagyhírű allegóriája: A madár, fiaihoz. A vonzódás okát megtaláljuk a Szemere Miklósnak írt levélben: „...verssel rekesztem be, mint a régi praedikatiókat." 61 Ezért véljük igen pontosnak és találónak Fábri Anna megállapítását: „A gólyához vagy A madár, fiaihoz költőjében a lelkészi szolgálat, az igehirdetés és -magyarázat kötelezettsége mélyíthette el a példázatok és allegóriák iránti fogékonyságot, s formálta a képes kifejezések mesterévé. A biblián iskolázott olvasóra Tompa költői képei általában a ráismerés erejével hathattak, s az egyetértés olyan közegét teremthették meg, amelyet csak a pillanat erejéig törhettek meg - az olykor mai szemmel is - szokatlan, merész szóösszetételek, metaforák." 62 Noha Arany leghíresebb, nagy szavalóverssé lett allegóriája, A walesi bárdok korszakunkban nem került a nyilvánosság elé (az 1857-ben elkezdett költeményt 1861-ben fejezte be és a Schmer ling-provizórium idején, 1863-ban adta ki), az újabb irodalomtör3q Madách másolata: Palóc Múzeum, Balassagyarmat, 83.12.540. Leírása: Madách Imre kéziratai és levelezése, összeáll. Andor Csaba, Leblancné Kelemen Mária, Bp. 1992. 1 75-17. A szécsényi eset, amelyet Komjáthy Anzelm önéletírása nem igazol vissza, Morvay Győzőnél: Adalékok Madách Imre életéhez. Bp. 1898. 1 1-12. A vizsga Balogh Károly leírásában: Gyermekkorom emlékei, s. a. r. Andor Csaba, Bp. (Madách-könyvtár, Új folyam 6.) 117. 60 AJÖM XVI. 53. és 821. 01 TMLev I. 116-119. (a versek), 119. (az idézet). 62 Fábri Anna utószava Tompa Mihály válogatott verseinek népszerű kiadásához: Bp. 1994. (A magyar költészet kincsestára 21.) 295.