Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)
II. fejezet: AZ IRODALMI ÉLET ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE - A vidéki műhelyek
ajándékba kapta: Baracskához a puszta tiszttartói házát engedték át számukra, két hold kerttel; Nyéken pedig az ún. Kazay-házban laktak, az öreg kúriát a helyi közbirtokosság tartotta fenn, bajbajutott tagjaik menedékéül. A dinnye- és szőlőtermesztéssel kísérletező költő rossz gazda volt, új élethelyzetét valóban A vén cigány módjára tűrte: „Szív és pohár tele búval, borral..." A közelmúltban előkerült, 1850 és 1855 között írt, öccse leveleskönyvében fennmaradt 13 és fél tudósításában mindössze egyetlen irodalmi utalást találunk, az is anyagi vonatkozású. 1854. április 11-én óvatos optimizmussal tudósította János öccsét, hogy kifizették Lear király -f'ordítását: „Lassanként talán kitisztulok adósságaimból 's akkor nagyobb fennakadás nélkül megélhetek." 108 Az Entwurf nyomán az iskoláikat fenntartó egyháztanácsoknak szembe kellett nézniük a kiegészítendő tanári kar bérével és lakásaik biztosításával. Nagykőrös, amely elsőként, az 1853/1854-es tanévben már megszerezte a nyilvánossági jogot gimnáziuma számára, 1851-ben évi 550, majd (1853-tól) évi 600 forintért alkalmazta Arany Jánost, aki előző munkaadójához, a geszti Tisza családhoz évi 300 forintért szegődött házi tanítónak. Átköltözéséhez és az első félév lakásbérletére most 120 forint egyszeri támogatást is kapott. Ez idő tájt egy mázsa búza 3-4 forintba került.) Hogy fizetését művészeti tevékenységhez is viszonyítani tudjuk, megemlítjük, hogy a Nemzeti Színház rendezői évi 1200, elsőrendű színésztagjai pedig 1400-1500 forintot kaptak évente. A család lakáshelyzete azonban csak 1855 Szent György napjától oldódott meg, amikor a gimnázium melletti professzorházba költözött (három szoba, udvar, konyhakert), ahol az egyházi tulajdonú lakásért 100 forint évi bérleti díjat fizetett. Ugyanekkora szállásuk volt a Beretvás-kúriában, ahol három évet töltöttek, miután első lakásuk udvari szobája lakhatatlanná vált. 109 IOiS Zsoldos (kiad.) i. m. 13. 109 Arany lakásairól: Benkó i. m. 19-20. 21., 75. Az első lakásleírás Aranytól sógorának, Ercsey Sándornak (1851. nov. 12.): AJÖM XV. 408. A Beretváskúriabeliről Tompának írt (1852. dec. 1.): AJÖM XVI. 122. A professzorház sommás leírása, szintén Tompának (1855. jún. 8.): AJÖM XVI. 569.
