Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)
II. fejezet: AZ IRODALMI ÉLET ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE - A vidéki műhelyek
Sárospatakon sem volt egyszerű, hogy Erdélyi János elfoglalhassa „a rendes filozófiai tanári lak"-ot, az igényelt három szobával. 1857-ben azonban a professzornak arra kellett kérnie az érkező egyházkerületi küldöttséget, hogy „már eddig is egészségtelen, tűz ellen biztalan [sic!], víz ellen óhatlan lakásom újonnan építéséről gondoskodni szíveskedjék." Ekkor valóban megtörtént a százéves, paticsfalú épület felújítása. A beadvány végén Erdélyiből előfüstölgött a vidéki életforma keserűsége: „Annyit tudok és érzek, hogy egészséges lakás nélkül, szállás mindennap megújuló alkalmatlansága mellett, nyugodt, megelégedett nem lehetek, kivált, ha még módjában sincs az embernek ily rongyos városban, hogy mást béreljen, mihez különben is szokva voltam."" 0 Pedig Erdélyi maga is — házasodni készülve - a „polgári egyszerűség" életeszményét vallotta és ajánlotta leendő asszonyának. 111 (Saját házat csak 1863 ban tudott építtetni.) A tanárként dolgozó írók életrendjét természetszerűleg az oktatási rend szabta meg, szolgálatba lépésükkor rögtön az Entwurf megemelt követelményeivel találkoztak. Arany János heti 57 órát tanított (magyar nyelv és irodalmat, görögöt, latint), kéthetente kijavított 120-160 dolgozatot, saját számítása szerint 25-30 órában, továbbá megszerkesztette a gimnázium fegyelmi szabályzatát, kiegészítette a rendelkezésre álló tankönyveket, bírálgatta az önálló diákmunkákat. Osztályfőnöki teendőket látott el, érettségi tételekről gondoskodott, dolgozatcímeket talált ki. Noha Arany nem volt szenvedélyes pedagógus, azzal a tudattal tanított, hogy mindezt „örömmel teszem édes anyanyelvünkért míg lehet..." 112 Dacára romló egészségének, amely fennmaradó idejének zömét kúrálásra és pihenésre vonta el az irodalmi munkától." 3 Magát 1857 júniusában „túlérző fájvirág"-nak jellemezte (Balzsamcsepp); e vers után a híres „kapcsos könyvet" 1865-ig nem vette elő. Ezzel egybevág 1,0 ErdLevII. 39-42. 172., 455. 111 ErdLevII. 53. 112 AJÖM XVI. (levele Tompának, 1855. jan. 16.) Arany nagykőrösi tanárságának dokumentumai: AJÖM XIII. 101-235. (főszöveg), 483-520. (jegyzetek). ll3 Arany betegségeiről legutóbb Czeizel Endre írt: i. m. 59-71.
