Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN

Zemplén megye társadalma a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában Bevezetés Zemplén megye földrajzilag, az agrártermelés lehetőségeiben, népessége vallá­si-nemzetiségi összetételében, a politizáló nemesség pártállásában, a reformko­ri politikai harcokban kifejezésre juttatott álláspontjában egyaránt meglehető­sen sokarcú, változatos, számos ellentmondást, feszültséget rejtő képet mutat. A megye felső, Galíciával érintkező területein (sztropkói, sókúti, sztakcsinyi, papinai kerületek) mostoha időjárás uralkodott, a földek nehezen művelhetők, agyagosak, vizesek, sőt vadvizesek voltak, sok szorgalmat igényeltek - csekély eredménnyel: Sztropkó körül pl. jó időjárás esetén is alig termett meg az elvetett mag négyszerese, az Alföld jobb részein viszont, a Bánátban közepes idő esetén is tíz-tizenötszörös volt a termés. A felső-zempléni életkörülményeket tovább rontotta az utak alig képzelhető rossz állapota: sok kis községet errefelé csak gyalog lehetett megközelíteni. A megye középső részén (a Varannó és Sztára alatt kinyíló völgyekben) már viszonylag jó földek terültek el, amelyek Terebes körül már a majdnem alföldi minőséget is elérték. A megye alsó vidékén - Sze­rencs körül - a közepesnél jobban termett a föld; a Bodrogköz ekkor még, a folyószabályozások előtt csak ármentes időkben adott jobb megélhetést, árvi­zek idején viszont jelentős részein a széna sem termett meg. Az alsó részhez tartozik a hegyaljai történelmi, nagy múltú borvidék. Szőlőtermelése idősza­kunkban fokozatosan, egyre mélyülő válságba került, mindenekelőtt a XVIII. század végétől egyre növekvő értékesítési gondok miatt; ennek ellenére a 1. táblázat Zemplén megye mezőgazdaságilag hasznosított területe művelési ágak szerint a XIX. század közepén, százalékban^ Szántó Kert Rét Szőlő Legelő Erdő Nádas Mezőgazdaságilag hasznosított föld Zemplén 33,36 0,81 11,30 3,05 11,45 39,47 0,26 100 Magyaror­szági átlag 40,35 0,91 12,13 1,85 17,05 26,55 1,16 100 1 Benda Gyula: Statisztikai adatok, a magyar mezőgazdaság történetéhez 1767-1867. Bp. 1973. 252.

Next

/
Oldalképek
Tartalom