Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS

hogy az ellenzék 26:25 szavazati aránnyal még megőrizze a kényszerítő záradékot. Az augusztus 22-i alsótáblai országos ülésen aztán a határozat jelezte a főrendeknek: a tudakoló feliratból kihagyták a záradékot, s annak betartását csak saját magukra nézve tekintik kötelezőnek. Egyben jelezték, hogy belekezdtek a katonatartás témakörébe, azaz a propozíció második pontjának tárgyalásába.

26 Cserébe kérték a korábbi alsótáblai üzenetek (Ráday-ügy, szólásszabadság) főrendi tárgyalását. Az alsótábla obstrukciója, a propozícióban adott tárgyak nem, vagy csak formális tárgyalása közepette ugyanis a főrendi tábla mindeddig nem volt hajlandó az említett üzenetek tárgyalására. A főrendek augusztus 26-i ülésükön az alsótábla engedékenységére erővel reagáltak s kifejtették: örülnek annak, hogy az alsótábla belekezdett a propozíciók tárgyalásába, de határozottan ellenzik a sérelmekkel való összekapcsolást, az együttes felterjesztést. Ragaszkodtak a propozíciókra készülő felirat előzetes, minden mástól elkülönített felküldéséhez, azaz az alsótábla kapitulációjához. Erre az alsótábla azzal válaszolt, hogy nemcsak az összekapcsoláshoz, de a záradékhoz is ragaszkodott.

27 RöVidesen az összekapcsolás, azaz a junctim is veszélybe került. A radikális jogvédő ellenzék nem tudta erejét a megyékben növelni, sőt teret vesztett: a kormányzat kulisszák mögötti aknamunkája volt eredményesebb. A szeptember 12-iki alsótáblai kerületi ülésen Deák figyelmeztetett is: ha a junctim is elvész, az országgyűlés csak kívánságok ülése lesz, a kormányt semmi sem fogja jogorvoslatra sarkallni. Célzatosan jelezte: neki erre nincs utasítása, de ha lenne, inkább lemondana, mintsem részt vegyen a szabadságjogok lerombolásában. Klauzál már egyenesen jogfeladó és behódoló utasításaik megszegésére buzdította követtársait... Miután híre ment, hogy Ráday Pesten lemondott követi állásáról (Deák pesti hívei mondatták le, mielőtt az országgyűlésen bukott volna meg ügye), Deák javaslatára „letették" a Ráday-ügyet, mivel már nem volt szükség tettlegesen az orvoslásra. Deák és Klauzál csak annyit ért el, hogy a Ráday-ügyben az alsótábla szeptember 18-iki országos ülésén ünnepélyes óvást tett a megyei szabad választások jövőbeni bármilyen korlátozása ellen, kijelentve, hogy e szent alkotmányos joghoz, melyet az előző országgyűlés és gyakorlata is igazolt, szorosan ragaszkodik.

28 Ezt követte a feketeleves Deákék számára. 26 megye 24 ellenében úgy döntött, hogy a szólásszabadsági sérelmet már nem kívánja a felirathoz kapcsolni. Egy napon bukott meg tehát Ráday ügye és a szólásszabadságot védő junctim, mint gyenge, de mégis kényszerítő eszköz. Szavazás közben Szatmár követei ellentétesen foglaltak állást, Turóc követei pedig nem is szavaztak... Annyit 26 Uo. 34. sz. 27 Uo. 39. sz. 28 Uo. II. 43. sz.