Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS

kális utasítást készített. Zala pedig Deák vezetésével remek jogi elemzéssel alátámasztott radikális utasítást határozott el. Ebben Deák elemezte az előző országgyűlés alatti és utáni alkotmányos sérelmeket; Wesselényi perében pl. rámutatott a súlyos eljárásjogi mulasztásokra, az ítéleteket pedig önkényes jogértelmezésen alapulóknak nevezte: bíróság nem jogosult törvényt se értelmezni, se kipótolni... A teljes jogorvoslatig semmit sem tárgyalni: ez állt a pesti és zalai utasítások élén. A kormány tartott attól, hogy az ellenzék végrehajtja tervét, és néhány megyében politikai perben állókat választ követté s így az országgyűlésen a vártnál is élesebb lehet a harc. Ezért először Wesselényit igyekeztek Metternichék rávenni: kérjen kegyelmet. Wesselényi ezt azonnal elutasította.

15 Ezt követte Wesselényi és Kossuth hosszú, 1835-től, illetve 1837-től tartó jogi huzavona utáni hirtelen elítélése 1939 elején. Wesselényi három, Kossuth pedig négy évet kapott (utóbbi a már letöltött időn felül).

16 A főbenjáró bűnöket megfogalmazó vádhoz képest lágy ítéletek az ellenzék számára ismételten mutatták a vádak hamisságát. A többi, még lezáratlan pereknél ítéletekre már nem került sor, s ez lehetőséget rejtett az ellenzék számára, mellyel azonban az csupán Pest megyében tudott élni. (Barsban Baloghot, Nógrádban pl. Kubinyit nem sikerült megválasztani.)

17 Pesten 1840. május 4-én viszont Ráday Gedeont követté választották, bár a közgyűlésen királyi leiratot olvastak fel, mely szerint vád alatt álló személy követ nem lehet. Az oppozíció ezt vitatta, hiszen Balogh János 18351836-ban perben állt, s mégis részt vehetett az országgyűlés munkáiban, sőt idővel Bécs töröltette is perét, hogy a sorozatosan kínos jeleneteknek véget vessen.

18 Igaz ugyanakkor, hogy Wesselényit a nádor 1835-től nem engedte megjelenni az országgyűlés felsőtábláján. A királyi utasításra megismételt pesti közgyűlés Rádayt megerősítette országgyűlési követi posztján, kijelentve: az ítélet előtti jogfosztás sérti az országgyűlési követválasztás szabadságát és a megyei autonómiát. Azt azonban hozzátették: mivel úgy vehető ki, hogy Rádayt a kormányzat fizikai erővel akadályozza a Pozsonyba utazásban, „egyelőre" nem utazik fel. Egyben Szentkirályit - a megye második követét - felszólították a friss alkotmányos sérelem kemény exponálására, az ügy minden mást megelőző tárgyalására.

19 Deák nagy lehetőséget kapott, s mint vérbeli profi politikus élt is vele. 15 Trócsányi: Wesselényi Miklós i. m. 398. 16 KLÚMVÜ, 580., 592. 17 Az ellenzék törekvéséről és eredményéről 1. MOL Takáts-hagyaték 8219., 8220. (Sedlnitzky rendőrminiszter levelei a császárhoz 1839. ápr. 9-, 22.) 18 Trócsányi: Wesselényi Miklósi, m. 358., 366. 19 MOL Kancellária, elnöki iratok - 1839/617.; Bártfai Szabó László: Adatok gr. Széchenyi István és a kora történetéhez (1808-1860) I. 111.