Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

HUSZADIK SZÁZADI MOZAIKOK

étrendre is kitért. Polihisztor volt: teológiai, egyházi és kiemelkedő honismereti írások sorát alkotta. A Maros-Körös közti tájról és az ottani evangélikus egyházakról a kor legjobb európai nívóján álló munkát írt, melyben a természetrajzi, gazdaságföldrajzi, művelődéstörténeti, néprajzi, történelmi ismereteket összegezett - kellemes, olvasmányos stílusban. Markovitz után Szarvas és az Alföld szerencséjére az ifjabbik Tessedik Sámuel korszakos munkássága következett. Tudjuk, hogy a lucerna- és a lóheretermesztés, az akácfaültetés és a talajjavítás apostola volt evangélikus lelkészként, pedagógusként és kitűnő publicistaként. 1780-ban alapított Gyakorlati Gazdasági Intézetében az okszerű mezőgazdaságot tanította társaival, mintakertet és könyvtárat is alapítva. Az iskolára csak a sajátjából 22 ezer forintot költött (ami akkor 20-25 jó ház ára volt.). Iskolájának célja munkás polgárok, ügyes gazdák képzése volt, akik ugyanakkor elhivatott népnevelők is, azaz a tanultakat széles körben terjesztik. Az iskolában minden mezőgazdasági ágazatot oktattak, de nem feledkeztek el az egészségtanról, a községi és mezei igazgatásról, a falu rendezésről és a kézművességekről sem. Tessedik uralkodói és külföldi elismerésekben részesült, iskoláját a Helytartótanács ajánlotta a fiataloknak, sőt kötelezővé tette azt, hogy kerületenként egyegy tanító elvégezze Tessedik iskoláját is. Tessediket hívták a Georgicon élére (a szervezésében részt is vett), sőt Oroszországba is a gazdaképzés megszervezésére — ő azonban maradt Szarvason, ahol aztán a közöny és az irigység miatt, illetve az állami pénzügyi támogatás hiánya következtében 1806-ban remek iskolája (amely okszerű gazdák, uradalmi és kamarai szakemberek sokaságát képezte) szomorú véget ért. Tessedik iskolájában tanított számos tantárgyat az ugyancsak polihisztor Skolka András, aki német lapokban is ismertette Tessedik iskoláját, annak céljait és módszereit. 1802-ben ő szervezte meg a regionális jelentőségű mezőberényi gimnáziumot, melynek első rektora lett. Példamutató, részletes honismereti munkákat írt többek közt Mezőberényről és Békésről. Szarvason és Mezőberényben megszervezte a Néptanítók Testvéri Szövetkezetét, azaz az érdekképviseleti, az egyesülési és a továbbképzési gondolat igazi úttörője volt. A később Szarvasra került mezőberényi gimnázium számos jeles tanára közül említsük meg Magda Pált, aki a magyar statisztika kiválósága volt és remek nevelő. A gimnázium melletti gyakorlókeretben a tessediki hagyományokat ápolta. A magyar mezőgazdaságról, gondjairól és teendőiről könyvet írt. Egyes munkái németül is megjelentek. Hívták külföldre, Teschenben tanított is rövid ideig, de hazajött, talajtalanul nem tudott élni. Egyes lelkészek és tanítók nélkül az Alföldön aligha honosodott volna meg a gyümölcstermesztés. Haán János csabai evangélikus lelkész nemcsak dohányt, lucernát, az eperfaültetést és selyemtermesztést népszerűsítette, ha-