Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

HUSZADIK SZÁZADI MOZAIKOK

nem mintakertje is volt. Sztraka Károly, Szemián Pál, Wilim János tanítók ugyancsak Békéscsabán példájukkal ösztönözték-segítették a gazdákat a gyümölcstermesztésben, nemesítésben. Wilim János tanító népszerű oktató könyvecskét is írt a témáról. Mokry Sámuel teológiai végzettségű tanár egyike volt a legelső magyarországi búzanemesítőknek. A gyulai katolikus tanító, Petik Ambrus megírta az első Békés megyei földrajzot, minden előzmény nélkül. 1784. évi munkája a legelső magyarországi honismereti írások egyike. Munkáját tanítványai kéziratos másolatokban terjesztették. A református lelkészek főként a honismereti irodalomban jeleskedtek, így a kiváló Kis Bálint, a XIX. sz. első felében szentesi lelkész, városleírása a hittudományi, vallástörténeti, természetrajzi, pedagógiai és helytörténeti ismeretek gazdag tára, nagy ívű szociográfiai munka. Gacsáry István Füzesgyarmat krónikáját készítette el, míg Ecsedy Gábor gyulai lelkész 1832-ben Gyuláról írt színvonalas ismertetést. Valamennyien - amellett, hogy példás lelkészek voltak - a közösségi identitás megalapozását is szolgálták. Ecsedy táblabíróként a megyei közéletben is aktív szerepet játszott. Említsünk meg egy valóban korszakos jelentőségű „civilt" is, a Körösök szabályozóját, Bodoky Károlyt. Képességei alapján a magyar vízügy országos irányítója lehetett volna, ám ő haláláig szülőföldjét szolgálta, hatalmas munkával és erőfeszítéssel szabályozta a Körösöket, jelentős területet mentesített az ár elől. Közben a megye mérnöke is volt és kitűnő szakmai utódokat is nevelt. Közben volt ereje és képessége a társulati eszme szolgálatában a Békés megyei Takarékpénztári Egyesület megalakítására is, melynek vezérigazgatója volt haláláig. Aligha csoda, hogy 54 éves korában leállt a szíve. Utolsó példánk a „gyulai Tessedik", Göndöcs Benedek. A XIX. század utolsó negyedének apátplébánosa minden városi társulat, egyesület, kör tagja volt, minden rendezvényre elment: tájékozódott és segített. Városi és országgyűlési képviselőként európai gondolkodóként munkálkodott. Nevéhez fűződik a gyulai népkert és a gimnázium építésének kezdeményezése. A mezőgazdaság fejlesztése érdekében a plébánia kertjében gépbemutatókat rendezett. Elnöke volt a megyei és az országos Méhészeti Egyletnek; olyan kaptárt is szerkesztett, amelyet azután ezerszám másoltak a gazdák. Cikket írt a dohánytermesztésről és mintakertje is volt. „Hasznos tudnivalók" címmel népszerű oktatókönyvet írt az elemi iskolák számára. Kezdeményezője és támogatója volt a pusztaszeri ásatásoknak és az ottani emlékhely létesítésének. Végül ő szervezte meg a Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulatot, melyben országos hírű történészek sora vett részt, illetve írt a társulat évkönyveibe. Maga Göndöcs is számos történeti tanulmányt publikált. Térségünk és benne kivált Békés megye az ország leghátrányosabb helyzetű, leginkább leszakadóban lévő területeinek egyike. A legtehetségesebb