Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
PORTRÉK A REFORMKORBÓL
mért folyó küzdelem közben szembesülniük kellett a nemzetiségek kollektív jogokat követelő, erősödő és Bécs által felkarolt és támogatott mozgalmaival. Tegyük hozzá: ezt nem is volt könnyű feldolgozni. így 1842-ben, amikor Zala jelezte, hogy egy katonai rendezvényen az idegen parancsnok egy illír, magyarellenes gúnydal eljátszását engedélyezte, a zempléni közgyűlésen is elszabadultak az indulatok; Kazinczy élesen kikelt a kormányzat és a katonaság ellen, mely utóbbi állam az államban, s míg az országtól kapja zsoldját, a kormány vak eszköze. E gyűlésen Lónyay Gábor mérsékelt hangot ütött meg, jelezve, hogy a horvátok azért lépnek fel folyamatosan a magyar érdekek ellen, mert tévhitük szerint a magyarság nemzetiségüket meg akarja semmisíteni. Az ellenkezőjéről kell őket meggyőzni - folytatta - olyan törvénnyel, mely szavatolja nemzetiségüket, s megérteti: csak azt akarjuk, hogy ők is, mint nemzetünk tagjai hivatali nyelvként a latin helyett fogadják el a magyart. 46 Kazinczy viszont ez év nyarán már arról értekezett, hogy bevándorlókból (például horvátokból) nem lehet jogi nemzetiség; dühösen és félelemmel említette Oroszország szlávokat tömörítő, Gajt, Kollárt és más nemzetiségi politikusok magyarellenességet támogató, felforgató politikáját. Kemény fellépést sürgetett. 47 A következő zempléni közgyűlésen ostorozta Bécset, amiért nem lép fel a szláv propaganda ellen, sőt Gaj magyarellenes lapjában folyamatosan bujtogatja - Bécs segítségével - a horvátokat. Lónyayval együtt a lényeget abban látták, hogy a Béccsel szemben alattomosan szervilis horvátok szabad kezet kaptak. 48 Már 1848. március 15. után egy zempléni közgyűlésen Kazinczy leszögezte - s közgyűlési határozattá tette - azt az alapelvet, hogy a döntő kérdés, aminek minden alárendelendő: a nemzet, a nemzeti érdek, a nemzeti állam. Ezt a követelést a felelős kormánynál is fontosabbnak tartotta, sőt, félreérthető fogalmazásban arra is célzott, hogy az általános népképviselet behozatala is kérdéses - éppen nemzeti okokból. 49 Akkor meglehetősen kevés magyar politikus érzett rá a jogkiterjesztés és a nemzetiségi kollektív jogok összehangolására, mint - sikeres és okos politika esetén - kiútra. Többen voltak, akik az elszakadási törekvésektől tartva, konzervatív irányba hátráltak és a korábban gyűlölt Bécs iránti kényszerű lojalitásuk is erősödött. Kazinczy Gábor is ezt az utat járta, s főként ez magyarázza az 1848-1849-es szabadságharc és forradalom alatti közéleti szereplését. 16 MOL Infprot., 1842-38/6. 17 Az értekezés (1842. augusztus 12.): ELTE Kt - H 90. w MOL Infprot., 1842-64/7. 19 PH 1847/21. A zempléni közgyűlés körlevelet küldött szét a megyékhez s ebben a nemzetiségi mozgalmakat támogató bécsi exminisztereket hazaárulónak nevezve, bíróság elé állításukat követelte. A lap 33- számában korrekciót közöltek, miszerint Kazinczy idézett beszédében összehangolhatónak nevezte a felelős kormányt, a törvényhatóságokat és a népképviseletet, de a nemzeti érdekek primátusa mentén.
