Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
PORTRÉK A REFORMKORBÓL
vezte, mivel megosztotta az ellenzéket és igazolta a törvénytelen cenzúrát. A vita későbbi elfajulásakor (1844-45) már Kossuth is felcsattant és jezsuitának nevezte Széchenyit, aki a kormányt ingerli ellene. Amikor pedig Széchenyi Dózsának nevezte Kossuthot, az Széchenyiről mint az „álliberális oligarchia" fejéről írt... Mindazonáltal nem adunk igazat a Lukács-Mérei-Spira által írt 1948-as Kossuth életrajznak, amely Széchenyit, aki 1845-től kormányhivatalt vállalt céljai elérése érdekében, de percig sem hagyta abba a hadakozást bécsi ellenlábasaival, a reakció nyílt szekértolójának nevezte, aki akadályozta a haladást és a felszabadító harcot. Néha Kossuth is megfáradt a küzdelmekben. 1843 végén, amikor folyt az eltávolítása a Hírlapiéi, született „Kiábrándulás" c. vezércikke. Ebben a lelkesedés hiányáról ír: „ha egy nemzet nem képes lelkesedni, órái meg vannak számlálva". Bízott a nemesség lelkesedésében, amely regenerálja a nemzetet, de csalódott. Megtett mindent, akár elveivel ellentétes kompromisszumot kötött, úgymond pragmatikus volt, de ebből is kiábrándult. Elég a taktikázgatásból - írta -, a népből kell nemzetet teremteni. A létező társadalmi tényezők elégtelenek, tehát új elemeket kell teremteni - mégpedig lelkesítéssel, szociális egyesületekkel, azaz civil szervezetekkel. 20 Ez a gondolat már átvezet a Védegylethez, Kossuth új tevékenységi mezejére. Már 1837-ben számolt a honi kézműveseket pártoló egyletekkel. A Törvényhatósági Tudósítások utolsó, már meg nem jelent számában Klauzált idézve említette az amerikai gyarmatok sikeres bojkottját az angol áruk ellenében. 21 Ezt követően még évekig inkább a szabad kereskedelem híve, de a már érintett vámügy tárgyalásai során eljut - a legelsők közt Magyarországon - a védvámig és a Védegylet ötletéig. Egyébként 1842-ben már létezett egy Honi Gyapjúszöveteket Viselő Egyesület, melynek titkára Madarász László volt. Perczel Mór 1842-ben létesíti az első védegyletet Tolna megyében, majd 1844. október 6-án Pozsonyban, az országgyűlés termében alakul meg az országos szervezésű Védegylet is. Elnöke Batthyány Kázmér, igazgatója Kossuth. Széchenyi Béccsel való ujjhúzást emlegetett, Wesselényi is túl zajos ügyletnek tekintette, Deák sem igen bízott a magyarság kitartásában, de támogatta Kossuthot a nagy munkában. A szervezést országszerte, megyénként Kossuth irányításával az ismert ellenzékiek vállalták. Metternich már arról szónokolt, hogy Magyarország a forradalom előszobájába érkezett. Egyetlen év alatt 140 szervezet létesült, mégpedig rendi különbség nélkül fogva össze nemest, polgárt és parasztot. Kossuth Hetilap^ volt a centrum, az agytröszt: ide futottak be s innen áramlottak szét az információk, szerveződött egyre szélesebb társadalmi alapokon a Bécs el20 Pesti Hírlap, 1843/306. Közli Pajkossy: i. m. 61. 21 Kossuth Lajos: Ifjúkori iratok - Törvényhatósági Tudósítások (Kossuth Lajos összes munkái VI.)-S. a. r. Barta István. Bp., 1966. 1031.
