Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

PORTRÉK A REFORMKORBÓL

Békés megye viszont Borsodhoz hasonlóan kitartott a 12 pont mellett, s az része is lett a megye országgyűlési követutasításának.

9 Nyitrában a szatmárihoz hasonló módon buktatták el a 12 pontot.

10 Temesben egy szavazattal bukott el az ügy.

11 Nógrádban is tömegjelenetek, verekedés közepette vetették el a nemesi adózást. A reformerek sorra szenvedtek vereséget, a fellázított

12 kisnemesek rövidlátó „érdekérvényesítése" dominált. (Sopron, Veszprém, Ung, Szabolcs, Bars stb.)

13 Végül is a megyék mintegy egyharmada állt ki a közteherviselés, illetve annak részbeni vállalása, a háziadó arányos részének nemesek általi fizetése mellett. Mindez tovább erősítette Kossuth meggyőződését: az alapvető reformkérdések, főként ha nemesi privilégiumokról van szó, óvatos, taktikus megközelítést, fokozatos meggyőzést igényelnek, ha a rendi országgyűléseken, jogszerű körülmények közt kívánják a reformokat törvénnyé emelni. A háziadó körüli botrányok Deák megyéjét, Zalát is elérték: a Forintos György vezette l600 felbőszített kortes randalírozott az utcákon és az 1842. áprilisi közgyűlésen erőszakosan megbuktatták a nemesi adózást. Deák személyét is méltatlan támadások érték, s ő, nem kívánva azt, hogy a személye elleni mozgalom ártson a közügyeknek, illetve neve pró és kontra jelszó legyen véres verekedések során - nem vállalta megyéje országgyűlési képviseletét. Társai, elvbarátai még sokáig győzködték, de hiába: széke üresen maradt Pozsonyban az országgyűlés alsótábláján. A reformerek pótolhatatlan vezetőjüket, az 1839/40. évi országgyűlés remeklő hősét nélkülözni voltak kénytelenek az országgyűlési küzdelmekben.

1

'

1 Az 1843/44-es országgyűlésen is elbukott a háziadó közös viselése, majd Széchenyi Kossuth által is támogatott új javaslata is, az ún. kétgarasos terv. (E szerint mindenki - nemes is, jobbágy is - a használt földek egy-egy holdja után 2-2 garast fizetett volna, s az így befolyó évi hatmillió alapja lett volna egy 100 milliós hitelnek, amit Széchenyi szerint nemesi beruházásokra, Kossuth szerint részben örökváltságra - azaz a jobbágyok számára - is felhasználtak volna.) Széchenyi Kossuthot okolta, mondván: a magyar nem szeret fizetni, így a Pesti Hírlap uszítása idézte elő a bajt. Nem szimpatikus - írta Széchenyi -, ha a semmit sem fizetők rendelkeznek a sokat fizetők erszényével... Kossuth és elvbarátai nem maradtak adósak, majd a galíciai tragédia után már ,;

Uo. 1842/132. 10 Uo. 1842/179. " Uo. 1842/206. 12 Uo. 1843/213. 13 Uo. 1843/218-231. 14 L. ehhez Deák levele Kossuthoz (1843. április 4.), Kerkápoly Istvánhoz (1843. augusztus 29.) és Klauzál Gáborhoz (1843. szeptember 3.) - In: Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek I. (Szerk. Molnár András.) Bp., 2001. 406-423.