Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN

ról 18 zsák búzát, egy-egy szekér árpát és kukoricát loptak el. A pusztakerülő, aki „szemet hunyt", mivel megvesztegették, egy évet kapott vasban, negyedévenkénti 25 pálcával tetézve.

45 Verekedési ügy számtalan volt. 1810 decemberében a bíró jónak látta az úriszékre áttenni annak a két legénynek az ügyét, akik egy harmadikat úgy megvertek, hogy sérve lett, s alkalmatlanná vált a paraszti munkára. A bíró azért nem ítélt maga, mert már nagyon elszaporodtak a verekedések/

10 Kazay János szolgát napokra bezárták, mivel a kocsmában egy társa fején szétverte a boroskancsót.

47 A korhelykedést a helyi szokásrend nem szívelte, ám a bíró sokszor szembesülni kényszerült vele; így pl. 1820-ban hét, ismételten éjjel kóborló, hangoskodó legényt ítéltek 6—16 botra, majd egyszerre 15 legényt is bezártak azért, mert éjjel, bár csendben, de kóboroltak.

48 A gazdák érdekét nagyon szívükön viselték a bírák. Azt a bérest pl., aki kukoricával agyonetette Zahorán Pál lovait s egy el is pusztult - a ló árában elmarasztalták.

49 A megesett lányokkal szemben nem sok kíméletet tanúsított a közösség Csabán, miként másutt sem. Mária Terézia nem véletlenül rendelte el 1769-ben és 1781-ben is, hogy a gyermekgyilkosságok elkerülése érdekében a bírák figyeltessék a terheseket, a szüléseket, másrészt arra is utasított, hogy a megesett nőket se a papok, se a tanács ne büntesse.

50 II. József is rendeletet hozott, mely szerint tilos volt a megesett lányokat nyilvánosan megszégyeníteni, pl. megvesszőzni, mivel ez egyik oka volt a csecsemőgyilkosságoknak.

51 Rendeletekkel azonban nem lehet megrögzött lakossági szemléleten változtatni. Aligha véletlen, hogy 1833-ban is volt példa arra, hogy egy 18 éves lány újszülött gyermekét elásta a kertben. A lányt az édesanyja jelentette fel.

52 Az újszülöttekkel más bajok is voltak; a bábák nem egy esetben a születés után néhány napon belül elhaltakat kereszteletlenül eltemettették (a sírásó ilyenkor kapott egy kis borravalót) - „a papok híre nélkül". Alighanem a szegénység szomorú jelei ezek: a szülők nem tudták előteremteni az egyháznak járó összeget. Másrészt ily módon is meg lehetett szabadulni a nem várt gyerektől.

53 Az elöljáróság egyik leginkább folyamatos jogi munkája az ingatlanforgalom bonyolítása, regisztrálása volt. A csabai parasztság úrbéres jogállása 15 Uo. 1839. május 2/83. p. - c/4. k. - 445. old. 46 Úriszék 1810. dec. - BML Bcs. ir. - a/10. 47 Bírói levelesfüzet 1806. júl. 6-7. - uo. - a/9-529. iH Uo.-a/12-255. «Ő. 316-uo.-a/25. * Kurrensek 1781. júl. 7. - uo. - a/2. ,! Kurrensek 1786. júl. 20. - uo. 52 Úriszék 1833-34. - uo. - a/20. H Úriszék 1812. jan. 13. - uo. - a/10.