Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN
A háziiparról szólva térünk ki a selyemtermesztésre is, mivel az eperfaültetés és a gubókészítés eleinte házi keretben folyt. Ismeretes, hogy Mária Terézia és II. József mennyire szorgalmazta ezt a jobbágyok feletti atyáskodás szellemében, és az ausztriai és csehországi manufaktúrák anyagellátása érdekében. Az uralkodók erősen túlértékelték a selyemtermesztés jövedelemnövelő hatását. Békésben 1770-ben hirdették ki az uralkodó rendeletét: minden községben eperfa-csemetekert létesítendő; egyben megyei felügyelőt is megbíztak a munkák vezetésével az aradi Endrődy Mátyás személyében. 70 A felügyelő később Blaskovics József lett, aki 8 év alatt mintegy 20 ezer fát ültettetett, de folytonosan panaszkodott a községek lanyhaságára. 71 II. József sorra ismételtette rendeleteit. 72 Később egy leiratában, mintegy ösztönzésül, megemlítette: 1783-ban Magyarországra 865 ezer frt értékben érkezett pamutáru, míg exportra csak 21 ezer frt-nyi értékben került. 73 Az uralkodó fabrikák állítását is szorgalmazta - s Csabán ez némi eredménnyel járt: 1791—1792-től „selyemfabrika" üzemelt a községben, az egyik volt katonai kvártélyházban. A gyáracskát Blaskovics felügyelő üzemeltette saját vállalkozásként, bérbe adva Steinbach Izsák zsidó kereskedőnek, akivel azonban hamarosan áldatlan vitába keveredett; ráadásul a megyével is összekülönbözött, s még felügyelői fizetését is zárolták. Steinbach - állítólag - gátolta a csabaiakat abban, hogy a gyár gépein selyemgubóikat legombolyítsák. 7 ' 1 A zavarok után 1800ban ismét dolgozott az üzem, mégpedig a Bánátból hozott „lánykákkal" (árvák vagy lelencek lehettek), akik napi kilenc-kilenc garasért dolgoztak; dolgozott velük három csabai lány is, ők napi tíz-tíz krajcárt kaptak. A vállalkozást a megye is segítette. 75 Az egykorú sajtó is beszámolt, még 1791-ben a fabrika munkájáról, megemlítve, hogy az értelmiség az üzem cikkeinek vásárlója. Gyurcsek András tiszteletes pl. 150 rőf selymet is készíttetett úgy, hogy az iskolás gyerekek is bedolgoztak; Gyurcsek leckéket is tartott a tanulóknak a selyemtermesztésről, buzgó jozefinistaként. A csabai üzemnek híre mehetett, mert a megye új főispánja, Lovász Zsigmond is meglátogatta; a tanulóifjúság üdvözlésére saját készítésű zászlókkal vonult fel. 76 Pontosan nem tudni, meddig tartott a lelkesedés, de nem sokáig. Az lett az üzem sorsa, mint annyi más, egy-két lelkes személyhez kötődő vállalkozásnak országunkban: az utódok már kevésbé vagy egyáltalán nem lelkesedtek. Galgóczy a XIX. sz. közepén már nem tud csabai selyemüzemről. A megye már 1794-ben községi kéz7,1 Haán: Regeszták... i. m. BRMTÉ X. 111. 71 Uo. 117. 11 BML Bcs. ir. - a/2. - Kurrensek, 1783- szept. 7. 7i Uo. 1785. szept. 14. 14 Haán: Regeszták... i. m. BRMTÉ X.115. 75 BML Bcs. ir. - a/7. - Úriszéki jkv. 1800. 76 Magyar Hírmondó, 1792., 2. szakasz 69-70.
