Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN

be adta az epreskerteket, csak a gyulait tartotta közvetlen felügyelet alatt.

77 A XIX. században már főként csak néhány nagybirtokos űzte a selyemtermesztést, így 1850 táján br. Wenckheim László Berényben.

78 Palugyay szerint ugyanakkor a gyulai epreskert (négyezer fa) és a csabai (800 fa) nem volt már jó karban, viszont Csabán Sztraka Károly tanítónak szép ültetvénye volt. Palugyay úgy tudta, hogy a jobbágyok már felhagytak a selyembogár-tenyésztéssel, s a fák hasznát már csak az édes gyümölcsöt kedvelő gyermekek élvezték, mivel minden kertben állt még egy-két eperfa.

79 Kereskedők és zsidók A kereskedők a népösszeírásokban külön rovatot nem képeztek, így őket is a telkesek és zsellérek közé keverték. Nem voltak sokan, de ez is egy tényezője az összeírásokból kielemezhető kissé torz képnek. A dicalis összeírásokban már részben a kereskedőket is számba vették, méghozzá jövedelmi viszonyaikat alighanem erősen aláértékelve. 1747-ben még nem élt kereskedő-boltos Csabán, legalábbis a megyei összeírás szerint,

80 de pár évvel korábban egy boltos már megpróbálkozott a megélhetéssel.

81 1771-ben, majd 1791-ben is csak egy boltosa volt városunknak.

82 A „görög" Hadzsi és társa, Dombár András 1777-ben már az országszerte ismert panasszal állt elő: mások, engedély és taxafizetés nélkül, sértik az ő üzletüket: pl. a kocsmárosok, akik pipát és egyebeket is árulnak. Említették a sok felvidéki - időlegesen Csabán is áruló - tótot, akik csipkét, sáfrányt stb. árultak, s cserébe főként gyapjút, gabonát vittek a Felvidékre. Ez a cserekereskedelem a későbbiekben egyre növekvő méreteket öltött.

83 Dombár éppen hogy nem lehetett szegény, s alighanem jóval többet keresett, mint amit 18 frt/év adója jelez. Háza pl. 7447 (!) frt értékben épült, és kereskedőnk egy családi perben közben 5500 frt-ot perelt...

84 1814-ben már négy, 1847-ben pedig 19 volt a boltok száma Csabán.

85 Megjegyzésre érdemes, hogy az 1847. évi adóösszeírás összesen 15 kereske77 BML Közgy. ir. 1794/501. 78 Galgóczi Károly: Magyarország, a Szerbvajdaság s Temesi Bánság mezőgazdasági statisztikája. Pest, 1855. 355. 79 Palugyay: i. m.57. 80 Haán: Regeszták... i. m. BRMTÉ XJ. 105. 81 Tódor György „görög" - uo. 82 Hadzsi György - uo. 1771-ben egy gyulai kereskedő (Radovics György) nyitott Csabán is boltot, ill. lerakatot - Haán: Regeszták... i. m. BRMTÉ XI. 131. 83 BML Bcs. ir. - b/22. - Orbán és Hadzsi beadványa, 1777. 84 Uo.- a/23. 85 Vö. kimutatás - uo. - b/11.