Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN
- alatt épült a csabai kisebb templom 1754-ben, majd fia alatt a szarvasi és unokája alatt a csabai nagytemplom). 47 Gyuláról hívtak időnként bádogost is, onnan érkezett Nusbeck Mihály építőmester is a jegyzői ház és a tabáni kocsma építéséhez. A kontárok száma se lehetett csekély, közülük a községházán is dolgoztattak pl. cigányokat: edények, teknők javítását bízták rájuk. 48 A cigányok száma 1775-ben Csabán egyébként 20 család volt; zömük házban lakott, zsellér vagy hazátlan zsellér státusban. Méhészkedtek, sok volt köztük a muzsikus, és többen is asztalosok-famegmunkálók voltak. Bizonyos, hogy ők sem szerepeltek az adó-, illetve népösszeírásokban iparosként. 49 Említsük meg: Csabán már 1726-ban éltek cigányok, hiszen a Helytartótanács kérdésére: milyen iparosok kellenének Csabára, a megye azt felelte, hogy csak posztókészítők, mivel minden mást a házaknál állítanak elő, illetve a cigányokkal készíttetnek. 50 A Helytartótanács folyvást szorgalmazta országszerte a cigányok betagolását a „rendes" közösségekbe. így 1777-ben elrendelték, hogy az egyévesnél idősebb cigánygyerekeket jobb módú gazdákhoz adják nevelésre, és a költségeket az apák fizessék napi egy garasával. A 12 éven felülieket pedig - állt a leiratban - szorítsák mesterségre, földművelésre. Békés megye önérzetes válasza szerint a megyében kóbor cigányok nem voltak, az itteni cigányok állandó lakosok, akiknek saját, számozott házaik vannak, mégpedig a község belterületén. 51 Ez egybevág az imént idézett 1775-ös adatokkal. Haán Lajos a XIX. sz. első feléről is azt írta, hogy a csabai cigányság nem afféle „faluvégre teremtett", hanem rendes házakban lakó, s egyiküknek-másikuknak még szántójuk is volt. 52 1822-ben már 30 családnyi cigányság élt Csabán, ami 300 főt tett ki összesen; kiderül, hogy ők hordták a városban szét a leveleket, mégpedig évi öt hónapon át (Szent Györgytől Szent Andrásig), amit sérelmeztek, mert aránytalan tehernek érezték. Békés megye is állást foglalt: igazuk lehet, terheljék őket arányosan. 53 A Haán által is említett kedvező kép a cigányok lakásviszonyairól alig48 BML Bes. ir. - b/6-7. Elszámolások 49 BML Közgy. ir. 1775/47.1777-ben ugyancsak 20 családot találtak Csabán (nevek: Rácz, Grecsó, Bálás, Sztojka, Kvaszta, Kiss). - Uo. 1777/22. Későbbi adat nincs, de bizonyára növekedett a számuk. 5(1 Haán Lajos: Regeszták Békésvármegye jegyzőkönyveiből 1715-1785. A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve. X. 1883—84. 104. 51 Haán: Regeszták... i.m. BRMTÉ XI. 109. ^ Haán Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. I. 57. Említsük meg: a Helytartótanács azzal is szorítani kívánta a kóbor cigányokat a „rendes" életre, hogy csak annak a házasságát kívánta engedélyezni közülük, aki igazolta adófizető foglalkozását. (BML Bes. ir. - a/2. Kurrensek, 1775. ápr. 9) S3 BML Közgy. ir. 1822/835., uo. Bcs. ir. - a/14. - 296. (úrszéki ir. 1822.)