Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN

hanem szemérmes túlzást is tartalmaz. Erre utal, hogy 1828-ban Csaba negyedik lakótizedében, a város szélén, 13 cigánycsalád élt putrikban.

54 Az 1836-os cigányösszeírás 290 főt talált Csabán, 56 családban. Az összeírok szerint zömük jó magaviseletű, csabai születésű vagy már igen régen a városban élő volt. 4/5-ük azonban csak faluvégi putriban talált helyet, s csak 1/5—üknek volt rendes lakóháza. Foglalkozás szerint kb. 50%-uk volt muzsikus, 25%-uk kovács, s volt köztük rézműves, kerékgyártó s még egy pecsétkészítő is: minden bizonnyal céhen kívüli kontárok voltak." 1840-ben már feltűnik az „új magyar" elnevezés a cigányokra alkalmazva; új magyarjaink kérvényezték, hogy a bogárházaikban (a putrikban) megmaradhassanak, felújíthassák azokat. Kérésüket azzal indokolták - s ez utal a már formálódó ellentétre a szlovák törzslakossággal -, hogy a városban senki sincs, aki befogadná őket lakónak, s közeledvén a tél, valahol meg kell húzódniuk...

56 A céheket - főként a reformkor vége felé - már a városi képviselő-testület sem vette védelmébe a kontárokkal szemben: a céhek panaszára (miszerint a kontárok a vásárban, hetipiacon kívül is árusítanak Csabán) csak a barátságos megegyezést ajánlotta.

57 A céhen kívülieknél maradva: a szárazmalmok száma az 1770-es években mintegy 20 volt (5 volt községi, a többi magánkézen volt),

58 ami a lakosság számához képest nem volt sok, hiszen Hódmezővásárhelyen ekkor már 86 szárazmalom, 16 vízi- és három szélmalom dolgozott.

59 1804-ben már csupán magánkézen 21 malom volt Csabán/'

0 Az örökváltságkor, 1845-ben pedig már 51 malom után fizetett a város váltságot.

61 Az 1801. évi nagy gyulai tűzvész után hatköves vízimalmot is építettek Csabán a Veszei-fok alatt, nem éppen problémamentes körülmények közepette, majd 1846-ban a már megváltakozott, szabad város négy szélmalomépítési engedélyt is kiadott; kettő hamarosan el is készült, méghozzá részvénytársasági alapon!

62 A gyáripar egyéb kezdezményei is jelentkeztek ekkortájt városunkban: Palugyay 1850-1851-ben két gőzgépet említ Csabán; az egyik (négy lóerővel) a szeszgyárban működött, amely városi tulajdonban állt, és napi 20 akós termelést produkált. A csabai szeszgyár a váradi kerület 51 BML Ö. 427. - Bcs. ir. A. b/65. 55 Uo.-b/Sl. % Uo. bírói ir. 1840. szept. 18. - a/22. 57 BML Bcs. ir. - a/l. - Képviselő-testületi jkv. 1847. febr. 27. - 194. SH Uo. - b/1-2. - Elszámolások 1773-1778. * Rákos István: A feudalizmus utolsó évszázada 1753-1848. In: Hódmezővásárhely története. Főszerk. Nagy István. Hódmezővásárhely, 1984. 1. 496. 60 BML Bcs. ir. - h/15. - Költségvetés 1803/4. 61 Uo. - a/26., 45. (örökváltság-szerződés). 62 Csaba város maga is részvényes volt - uo. - b/81. - Bírói elszámolás 1847/48.