Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
Erdész Ádám: A Békés Megyei Levéltár élén
A Békés Megyei Levéltár élén Erdmann Gyulát 1982-ben nevezték ki a Békés Megyei Levéltár igazgatójává. Posztjának elfoglalását követően egy szakmailag összefogott, színvonalasan dolgozó, de végtelenül szerény körülmények között működő levéltárat ismerhetett meg. Az intézménynek akkor tizenhárom, teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottja volt és összesen 3386 folyóméternyi iratanyagot őrzött. Ma a Békés Megyei Levéltár több mint 7400 iratfolyóméternyi anyagot őriz, a munkatársak száma megduplázódott, s az elmúlt huszonkét év alatt a levéltár teljes épületegyüttese kicserélődött. A korábbi szűkös, levéltári célokra nem ideális épületeket sikerült újabbakra cserélni. Időközben - más, nagyon fontos eredmények mellett - kiépült egy kicsiny, de jól működő házinyomda, ahol a levéltár kiadványai készülnek. Erdmann Gyula vezetői elveinek és gyakorlatának lényegét legjobban a komplexitás fogalmán keresztül közelíthetjük meg. A levéltárat olyan intézménynek tekintette, amely csak akkor működhet jól, ha rendkívül sokrétű és bonyolult tevékenységét - a gyűjtőterületi munkát, az őrzött anyagok rendezését és feldolgozását, a nyilvántartások pontos vezetését, az állagvédelmet, a kutatók és ügyfelek tökéletes kiszolgálását, az informatika levéltár szolgálatába állítását-sikerül pontosan, az optimális arányokhoz közelítően összehangolni. Ám mindezt csak a levéltárosi tevékenység egyik oldalának tekintette, fontosnak tartotta mindig, hogy a levéltáros maga is végezzen kutatómunkát. Egy, a nyolcvanas években lezajlott vita során a következőképpen fogalmazott: „Az a levéltáros, aki maga egyáltalán nem elemez forrást, aki nem próbál mozaikszerű forrásokból összefüggő történeti képet »kirakni«, az - véleményem szerint - igen nehezen birkózik meg az iratok értékelésével, a kutatók részletes és érdemi informálásával. Másrészt azt, aki képes jó történeti elemzést vagy forráskiadványt készíteni, s vállalja az ezzel járó pluszmunkát, a szabad idő részbeni, időnként teljes -feláldozását", azt hiba is megfosztani ennek lehetőségétől. Az arányokra a vezetés dolga ügyelni." A mondottak szellemében az 1980-as évek elejétől fogva lassan gyarapodni kezdett a Békés Megyei Levéltár kiadványainak köre. A még Szabó Ferenc által elindított Forrás kiadványok a Békés Megyei Levéltárból sorozat ma már 21 kötetet számol. A török kiűzésének dokumentumait, az 1848-1849es forradalom és szabadságharc forrásanyagát, a megyei zsidóság történeté-