Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

Erdész Ádám: A Békés Megyei Levéltár élén

nek iratait közreadó kiadványokat bizonyára nemzedékek fogják forgatni és hivatkozni. Kilencedik kötetnél jár a '80-as évek második felében indított Közlemények Békés megye és környéke történetébőlsorozat. A levéltár székhelyén, Gyulán kimondottan jól fogadott Gyulai Füzetek sorozat - amelyben a címmel ellentétben vaskos monográfiákat is találni -a 14. kötetnél tart. Erdmann Gyula szerkesztőként teret adott a levéltár munkatársainak, ugyanakkor különös figyelemmel követte a Békés megye történetével foglalkozó, intézményen kívüli kutatókat is: a formálódóban lévő ígéretes munkák szerzőit biztatta, segítette, az elkészült, sikeres kéziratokat pedig gondozta és megjelentette. A korábban idézett levéltárosi hitvallásának megfelelően maga is jelentős kutatómunkát végzett: két legfontosabb kutatási területe a reformkor és a mezőgazgaság 1945 utáni irányításának története, de mint a tudományszervezésben jeleskedő más vidéki levéltárosok, történészként is jóval szélesebb területet tekintett és tekint át. Most, amikor a régi szép szokást követve 60. születésnapján munkáiból összeállított ünnepi kötettel köszöntjük, elsősorban reformkort idéző tanulmányaiból válogattunk. A monográfiát előlegező, 1839-1840-es országgyűlésről írott tanulmányok, a Zemplén és Békés megye reformkori társadalom- és politikatörténetéről szóló írások pontos képet adnak Erdmann Gyula történészi eszköztáráról, szemléletéről. A válogatásba nem vettük be a beszolgáltatás rendszerét, a mezőgazdaság 1945 utáni irányítását feltáró nagy tanulmányokat, hiszen ezek az írások már megjelentek egy komoly szakmai visszhangot keltő nagy monográfiában. A történeti tanulmányok mellé szerkesztett, levéltárral kapcsolatos írások dokumentálják, hogy a komplexitásról szóló gondolatokat sikerült is megvalósítani. Magától értetődik, hogy az, aki évtizedeken keresztül kutatja a nemzet és a modernizáció eszméjét harmonikusan összekapcsoló reformkor történetét, nem marad érintetlen a kor szellemiségétől. Mint a közölt reformkori portrékból, az értelmiségi szerepvállalásról szóló írásból kiderül, Erdmann Gyulának is ideája a szakmáját és közösségét egyszerre szolgáló ember. Amikor a rendszerváltozás idején felvillant a demokratikus átalakulás lehetősége, engedett a közélet hívásának, s erejének mind jelentősebb részét erre a területre fordította. Ma már politikusként is érdemleges teljesítményt tudhat maga mögött. Ha majd valaki megírja a Békés Megyei Levéltár történetének legújabb fejezetét, nagyon sok, itt csak jelzésszerűen említett eredményt regisztrálhat. S talán az iratfolyóméterek, a segédletek, a kiadványok számbavétele mellett arról sem feledkezik meg, hogy Erdmann Gyula idején a levéltár - a vezető arányérzékének és nagyvonalúságának köszönhetően - mind a kutatók, mind a munkatársak többsége számára barátságos és kellemes hely volt. Gyula, 2004. október 1. Erdész Ádám a Békés Megyei Levéltár igazgatóhelyettese