Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN

egészen felét...

m Az úrbéresként nyilvántartott földek egy része - s ez súlyosbította a jobbágyok helyzetét - nem volt úrbéresek kezén! 1837-es - nemesi vármegye által készített! - felmérés szerint 1774 óta 249 telek, 139 beltelek, illetve 515 zsellérhely került nemesi birtokosok kezére; ezek mintegy 30%-a „törvényesen", a Hármaskönyv I. Rész 40. cikk szerinti kibecsléssel került nemesi kézre, a többi jogellenesen.

135 Az említett telkek és zsellérhelyek zöme a szőlőművelő területeken került nemes birtokosok kezére (31. táblázat). 31. táblázat Az urbárium óta nemesi kézre jutott jobbágy- és zsellértelkek 1837** Kerület Nemesi kézen Belsőtelek Ebből Jogszerűen" telek zsellérhely telek zsellérhely Tokaji 10 229 139 V Szerencsi 65 29 6 Pataki 44 101 ? Újhelyi 40 81 17 14 Zempléni 7 10 2 5 Gálszécsi 18 25 8 5 Sókúti 17 3 Dobrai 6 7 Sztropkói 4 Homonnai 2 Nagymihályi 6 8 Sztakcsini 8 3 Göröginyei 2 Zsalabinai 1 1 Papinai 3 Zetényi 8 11 5 6 Helmeci 14 2 6 Összesen 249 515 139 Ezen túlmenően az 1840-es években 1146 nemes közvetlen művelésében volt 22 telek, 911 „belső fundus", összesen 1457 hold szántóföld, 974 hold rét. Az első esetben - földesúrhoz vont telkek - a telkekre ismét jobbá154 Itt jegyzendő meg: az 1828-as országos összeírás is, de főként a megyei dicalis összeírások az imént említett úrbéres földeknél jóval kevesebbet adtak meg: adataik elfogadhatatlanok, s így maradtam a telekszámból, ill. az átlagos megyei telki illetőségből kiszámított területeknél. (Az 1828-as összeírás 100 000, az 1828-as dicalis kb. 80 000 holdat vett úrbéresnek, az utóbbi esetben 12 hold szántó jutott volna egy telekre!?) 135 Zlt.-Kgy. 1837/2093. •* Uo.