Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN

Az úrbéres földek az összes megművelt területen belül 1 ' Úrbéres szántó az összes szántó százalékában Úrbéres föld az összes föld százalékában Zemplén 41-48 23-25 Abaúj 30 20 Gömör 34 19 Sáros 58 31 Szepes 57 26 Ung 29 15 Országos arány 38 26-27 Mindössze tehát a kultúrterület negyede jutott az úrbéreseknek! Országo­san, illetve a környező megyékben sem volt az úrbéresekre kedvezőbb az arány, sőt az országosnál kedvezőbbnek mondható a zempléni kép (30. táblázat). Zemplénben - 3000 nemes családfőt számítva birtokosnak - az összes „birtokos" 25 500 volt; ennek 88%-a volt úrbéres. E 88% birtokolta a jobbágyfel­szabaduláskor a mezőgazdasági terület egynegyedét, illetve a szántóföldek nem lehetett végül is - bizonyos módosításokkal - a kármentesítés alapja. A jobbágyközségek 7623 teleknyi illetőségre tartottak igényt, de a földesurak ebből csak 6483-at ismertek el. A hatósági adat a kettő között, de a birtokosokéhoz közelebb áll. Az úrbéres zsellérhelyek számában a három adat közt nincs jelentősebb eltérés. A jobbágyok bizonyára az irtásokat és a teljes remanenciális földállományt feltüntették a 7623 telekben; ebből az irtások zömmel a kezükön maradtak, de nem volt úrbéres jelleggel, míg a remanenciális földek többségét csak önmegvál­tással vehették valódi birtokukba (vö. ehhez Szabad, 1979. 530.). 130 Az Urbárium szerint Zemplénben a telkek hivatalosan 20-26 hold szántót, 6-10 ka­szás rétet foglaltak magukba (1. 1836: V tc. ; vö. Kovacsics, 1957. 218.; Benda, 1973. 148.). A hivatalos telekméret természetesen nem jelentette a valóságot. Országszerte s így megyénk­ben is - mint említettük - található volt több-kevesebb irtásföld, remanenciális föld az úrbére­sek kezén. 131 A telkesek számát Fényes (1847. 308.) nyomán (mivel ő az 1846-1847-es népössze­írások két adata közti számot adott) 15 272-nek vettem. 132 Benda, 1973. 116.; Galgóczi, 1855. 29. alapján. A szántó kerttel és gyümölcsössel együtt. Úrbéresként a fentebbi 6740 telek és 7368 zsellérhely számítva. A legelő Zemplénben általában igen szűkös volt, s így a földesurak fő törekvése irányult minél nagyobb hányadának megszerzésére; a törvényesen megszabott telkenkénti 4-22 hold legelőilletőség itt nemigen lehetett több 6 holdnál - a magasabb összadat az esetleges 8 holdas átlagjuttatást feltételezi. Benda (1973. 156.) mechanikusan országos átlaggal számolva 105 000 holdat vesz fel, ami aligha felel meg a tényeknek. 133 Benda, 1973. 156.; Galgóczi, 1855. 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom