Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS

hiteles, szerkesztés nélküli országgyűlési lap kellene; a cenzúrát ők - bizonyíték nélkül - törvényesnek tartották... Maguk a főrendek viszont, akik addig se jegyzőkönyvet, se naplót nem vezettek - 1840 februárjától vezetni kezdték naplójukat, igaz, a nádor által vezetett testületnél eleve adott volt a kormányzati felügyelet. Deák követjelentésében hosszan méltatta a szabad sajtó szerepét, fontosságát az információ átadásában, a közéleti szereplők felkészítésében, az egyes reformtárgyak megismertetésében. Fájdalommal kellett Deáknak beszámolnia nevelésügyi erőfeszítéseik sikertelenségéről. Már az előző országgyűlésen országos bizottságot szerettek volna kirendelni átfogó nevelésügyi törvényjavaslat kidolgozására, ám az uralkodó kijelentette, hogy e tárgy felségjog. Deákék ezt vitatták, és 1839-ben bizottságot küldtek ki utalva arra, hogy a felségjoggal Bécs 1836-39 közt nem élt, semmi pozitív elmozdulás nem történt. A bizottság a feszült légkörben csak az országgyűlés végére készült el munkájával s így Deák és társai eltették azt a következő országgyűlésre. Az elkészült tervezet a népnevelésről, a tanítóképzők és műegyetem felállításáról, a magyar nyelv terjesztéséről, reáliskolákról tett javaslatot.

85 Országos bizottságot jelölt ki az országgyűlés a büntető törvénykönyv előkészítésére, tervezet kidolgozására. Ennek munkáját is a következő országgyűlés volt hivatott megtárgyalni. (A bizottság európai szinten is remek munkát végzett, s ebben Deák szerepe, munkája alapvető volt.)

86 A városi kérdés is áldozatul esett az időhiánynak. A szabad királyi városok ezúttal is kérték egykori városonkénti szavazati jogukat, az alsótábla viszont erre nem volt hajlandó addig, míg e városok a királyi kamara függésében voltak, beligazgatásukban pedig egy szűk, önmagát kényszerítő testület szava volt döntő. A törvényjavaslatot előkészítő kerületi választmány munkájával nem készült el az országgyűlés végére. Deákék szerettek volna egy országos választmányt kirendelni, mely a következő országgyűlésre készített volna munkálatot, de az ügyben királyi válasz nem érkezett. Deák követjelentése e tárgykört részletesen összegezte.

87 A követjelentés végén Deák, aki már az egyes, be nem fejezett, vagy csak részben elintézett tárgyaknál is mindig utalt a további teendőkre, mintegy kijelölte az utat a következő országgyűléshez, néhány alapkérdésre figyelmeztetett, melyek megoldása hosszú időt nem bírt már el. így utalt az ősiség káros voltára, megszüntetése elkerülhetetlen fontosságára; jogászi remekléssel figyelmeztetett, pl. arra, hogy az ősiség nem biztosítja a birtokok biztonságát, számos lehetőség van a kijátszására, másfelől az ősiség jegyében m Irományok IV 341. sz. M6 Varga: i. m. H7

Vö. még Irományok IV 344., 437. sz.