Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS
elvként szögezte le, hogy inkább maradjon egy vétek büntetés nélkül, mintsem ártatlan bűnhődjék. Az úrbéri munkálatban Deák az örökváltságot támogatta, sőt megpróbálkozott a jobbágyok hivatalképessége, birtokképessége mellett a megváltakozott jobbágyok választójogát is becsempészni, ez utóbbit a megyei közgyűlés elutasította, a közteherviselésre vonatkozó deáki javaslat szintén elbukott. Egy rohammal még nem lehetett bevenni a kiváltságosok hadállásait. 29 Visszatérve 1839-hez, a zalai követutasítás főbb pontjait az áprilisi közgyűlés vitatta meg. Deák javaslatára elsőként óvással éltek: mivel 1836-ban az országgyűlés az adót „három évre és nem tovább" ajánlotta meg, május 2-ával elvileg megszűnt az ország adófizetési kötelezettsége. Bécs június 2-ára hívta össze az országgyűlést, ami nem volt más, mint kicsinyes ujjhúzás, az abszolutizmus pökhendisége. Ezt követően Csány László felolvasta Wesselényi ítéletét, majd elhangzottak az ellenzék már ismert fő érvei, főként Deák tolmácsolásában. 30 A követutasítást május 6-án véglegesítették. Egy-két ponton rontottak Deák szövegén, így pl. nem vállalták az országgyűlési költségek megye - azaz a nemesség - általi fizetését, a zsidókat pedig kizárták az adósság okán elárverezett nemesi birtokok vételéből. A szólásszabadsági sérelem, a jogvédelem ügyében az utasítás a Deák által már korábban elfogadtatott alapelvet tartalmazta s így a radikális jogvédelmet képviselte. „A szóllás törvényes szabadságán, mely nélkül semmi köz Tanácskozás fent nem állhat, a már közelebb lefolyt Ország Gyűlése alatt ismételten súlyos sérelmek estek... Mivel pedig azon gyászos esetek által, mik az elmúlt Ország Gyűlésének bé fejezése olta történtek a törvények újra, s talán még súlyosabban megsértettek, a Haza polgárainak biztonsága, a Megyék köz felszóllalási jussa és hatósága, a nyilvánosság, a személy s vagyonbeli köz bátorság újabb veszedelmeknek vágynak ki téve, szükséges, hogy a Hazának ezekből eredő méltó aggodalma mindenekelőtt eloszlattassék, s mind ezek az összves törvényhozás által halladék nélkül orvosoltassanak." Ezután következett a sérelmek kérlelhetetlenül következetes, pontos felsorolása. E felsorolás Deák stiláris remeklése: „Sérelem az ..." - így kezdődik minden vádló bekezdés, az ismétlés szinte pörölycsapásként hat. Megemlíthető, hogy 2H Galgóczy Károly: Pest-Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyék monográfiája. Bp. 1876. I. 156., Takáts-hagyaték 8204., 8219/e-g., 8220/d-g., 8221., 8230/d. A pesti követutasítás: MOL N 22. 24.cs. 15. 2 ' ; Molnár András: Javítva változtatni."Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai. S. a. r. Molnár András. Zalaegerszeg. 2000. (Zalai gyűjtemény 49.) Deák szerepét a munkálatokban összefoglalóan 1. uo. 255-; Úgy látszik, a munka zöme a legjobbakra várt. Szatmárban nem más dolgozta ki a megye „bizottsági" álláspontjait, mint Kölcsey Ferenc. Szauder: i. m. 152. -•"'Az április 15-i közgyűlésről: Takáts-hagyaték 5221., 8221/a.