Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS
Deák már 1833-1836 között, összes követjelentésében kitűnt érthető, logikus fogalmazásával. Stílusa ellenkezett kora stílusával; nagy súlyt fektetett a közérthetőségre, a jogászi pontosságra. Nagy körmondatokkal ő is élt, de mindenki érthette első hallásra is. 31 Deák a következő vádakat olvasta a kormányzat és az általa befolyásolt hatóságok, bíróságok fejére: Lovassyékat katonai erővel fogták el, mellőzve a törvényes és illetékes polgári hatóságokat; önkényesek voltak a permenetben, kizárták a nyilvánosságot, megtagadták a szabad védelmet; az elítélteket külföldi börtönökbe szállították; Kossuthot is ítélet előtt és katonasággal fogatták le, írásai, levelei ellenőrzés nélkül jutottak a királyi ügyész kezébe; a Törvényhatósági Tudósításokat eltiltó királyi parancsot nem mutatták fel Kossuthnak; Wesselényinél a védelmet a per érdemére szorították és számos más eljárásjogi hibát, mulasztást követtek el. „Leg súlyosabb s végre maga az ezen perben hozott vég ítélet, melyben az ítélő Székek törvénynek s a törvénykezési formáknak megsértésével magukat a Nemzet s a törvényhozás felébe emelve, Hazánk Törvényeinek ez ideig újj és esméretlen, de önkényes magyarázatot adnak, véteknek állítva, mit a törvény véteknek nem ismer, hűtlenségnek, mi törvény szerint nem hűtlenség; sőtt ezen magyarázatot visszahatólag alkalmaztatván, büntetnek ott: ahol a vád még akkor is, ha bé bizonyíttatott, nem bűn; - büntetnek pedig a büntetés mértékére nézve ismét önkényesen; Sértik továbbá az Itéllő Székek ezen ítéletben a megyék törvényes hatóságát, midőn súlyos véteknek állítják azt: hogy Báró Wesselényi perének folyamatját a Vármegyékkel közlötte; sőtt egy újj veszedelmes és törvénytelen elvet állítanak fel, midőn azt mondják: hogy Kormány és Fejedelem tejesen egy lévén, ami a kormányról mondatott, az a Fejedelem személyéről volt mondva." Számos megyei politikust a törvénytelenségek elleni tiltakozás miatt fogtak perbe, s e perekben azok ítélnek, akiket nevezettek megtámadtak. „Mind ezek... súlyosan nevelik a Nemzet méltó aggodalmát - folytatta Deák -, s míg e sérelmek orvosolva, a szóllás és Köz Tanácskozások biztosítva, a nemzet és fejedelem között törvénytelenségek által meg ingatott bizalom helyre állítva nem lesz, lehetetlen a törvényhozónak tökéletes szabadsággal, függetlenséggel és nyugalommal haladni, bár mely egyéb törvények és intézkedések fejtegetésében és alkotásában. Ugyan azért utasításul kell adni Követ Uraknak: hogy félre tévén addig minden királyi Előadásokat, mindenekelőtt ezen említett sérelmek orvoslásához fogjanak." Kérjenek büntetést a törvénytelen parancsok kiadóira, követeljék a jogorvoslatot, a perek törlését. A törvényt sértő bíró felelősségre vonható - figyelmeztetett Deák. Ha Az 1833-1836 közötti követjelentések: „Tekintetes Karok és Rendek!" - Zala megye országgyűlési követutasításai és követjelentései 1825-1848. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg. 2003. 42-.
