Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS

teszek, Petsovitson eret vágok, A hazának úgy használok."

23 Petsovits a kormányzat kortesvezére volt. A pecsovicsok fehér kalapot, az ellenzékiek az' idézett vörös kucsmát viselték megkülönböztetésül. Megjegyzendő, hogy a kormánypárti követek helyébe 1839 októberében Bezerédjt és társát, Perczel Miklóst választották követté - sikerült a visszavágás, ám novemberben ismét fordult a csata állása. Katonaság, ügyészi vizsgálódás uralta ezután Tolna megyét.

2,1 Biharban Beöthy Ödön, az oppozíció híressége és kiválósága volt természetesen a kormányzat célpontja. Beöthy többek között híres volt a protestáns jogvédelem, a vallásszabadság érdekében tett lépései miatt - az egész protestáns világ ismerte nevét, jóllehet katolikus volt. A kormánypártot viszont a református Tisza Lajos vezette, a váradi püspök erős anyagi támogatásával. Tisza már-már eredményt ért el, amikor Lajcsák Ferenc váradi püspök kiadta hírhedt pásztorlevelét, melyben követve a kölni érseket, a vegyes házasságokat csak abban az esetben engedte a párok összeadására egyedül jogosított katolikus papoknak, ha a protestáns fél reverzálist adott, azaz kötelezte magát a születendő gyermekek katolikus hitben való nevelésére. A liberális reformerek körében hatalmas volt a felháborodás, országszerte hangzottak el kijelentések, miszerint az alapvető vallási törvényeket s főként az 1791: XXVI. tc.-et megsértő katolikus főpapok inkább szolgáltak rá hűtlenségi perre, mint Wesselényi vagy Kossuth. Aligha járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy a váradi püspök nem Bécs tudta nélkül lépett, a vallási kérdés exponálásával ugyanis elterelődhetett a figyelem a szólásszabadsági sérelemről. - Biharban viszont az ellenzéket erősítette a pásztorlevél, új lendületre kapott és bár Beöthyt nem sikerült követté választani, a követutasítás jórészt Deák intenciói szerint készült.

25 Deák tehát segítőtársakat vesztett, ám ennél is veszélyesebb volt az az 1838-ban lassan bontakozó folyamat, mely az ún. mérsékelt politika terjedésében jelentkezett. Több megyében is felülkerekedtek a konfliktust kerülni kívánók, az elvtelen megbékélést szorgalmazók. Ők a szólásszabadsági sérelem orvoslását nem kívánták az országgyűlési tárgyalás előfeltételéül szabni, megelégedtek a kegyelemkéréssel, legfeljebb a sérelem és a többi tárgy, törvényjavaslat együttes felterjesztését, az ún. junctimot támogatták. A junctim 23 Bodnár István és Gárdonyi Albert: Bezerédj István. Bp. 1918. II. 31. -'Bodnár-Gárdonyi: i. itt. II. IS., Takáts-hagyaték 8221/s., 8245/k., 8266/e. 25

Takáts-hagyaték 8219., 8219/b., 8220., 8221/o., 8227/f., Beöthyről: Csengery Antal: Történelmi tanídmányok és jellemrajzok. Bp. 1884. II. 25., A Lajcsák ügyről: Horváth Mihály: i. m. I. 105., Takáts-hagyaték 8220/h., Ballagi Géza: Az 1839/40-i országgyűlés visszhangja az irodalomban. Bp. 1890. 51. A kormányzat előkészületeiről általában: Erdmann Gyula: A kormányzat előkészületei az 1839/40. évi országgyűlésre Cin: A magyar polgári átalakulás kérdései. Szerk. Dénes I. Zoltán, Gergely András, Pajkossy Gábor. Bp. 1984. 204-).