Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Erdődy Gábor: A polgári átalakulás élharcosa, a forradalmi örökség védelmezője (1847-1867)
érdekeket az áprilisi törvényekben nyitva hagyott, illetve ellentmondásosan szabályozott közjogi kérdésekben. Az áprilisi alap továbbfejlesztéseként támogatta Klauzál Gábor céhrendeletét, Eötvös József európai színvonalú oktatási törvénytervezetét, a Deák Ferenc vezetésével kidolgozott és nemzetközi összevetésben is kiemelkedő jelentőségű polgári büntető törvénykönyv bevezetésének gondolatát. Deákkal egyetértésben stratégiai jelentőséget tulajdonított ugyanakkor annak is, hogy a jobbágyfelszabadítás végrehajtása során a törvényesség betartása mellett a parasztság számára legkedvezőbb megoldás szülessen, és támogatta a szőlődézsma szeptember 15-én bejelentett eltörlését. Ezzel párhuzamosan visszatérően hangsúlyozta a kárpótlás kérdésének mielőbbi, a nemességet megnyugtató és azt az átalakulás ügye mellett minden körülmények között elkötelező rendezésének fontosságát. Oroszlánrészt vállalt Kossuth a kormány külpolitikája alakításában is. Meggyőződése volt ugyanis, hogy az ország jövője elválaszthatatlan a kontinens sorsától, s ezért az európai változások természetének felismerése a legfontosabb feladatok közé tartozik. A július elsején induló Kossuth Hírlapjának beköszöntő száma vezércikkében az ő gondolatait is megfogalmazza Bajza József, amikor kifejti: „A világesemények hatása nem szorítkozik egyes nemzetekre. Az ösztönöknek és érzelmeknek, a szellemi és anyagi szükségnek egy közös idegzete vonul végig az egész emberiségen. Éghajlat, faj és műveltségi fokozat e szükségnek csak mértékét módosítják. Ugyanezért, ki a népek életében felmerülő jelenetek kölcsönhatását nem látja, az politikai ügyekben sohasem lesz képes magát kellően tájékozni. A világesemények színpadán nincsen elszigetelt cselek vény..., s nincs nemzet, mely a világesemények elől elzárkózhatnék... a külföld tehát annál nagyobb fontossággal bír reánk nézve, mert a népek egyetemes életének fejleményeiben rejlenek saját végzeteink." 3 Az ország jövőjét a Habsburg Birodalom keretei között ter3 Kossuth Hírlapja, 1848. július 1.
