Dánielisz Endre: Nagyszalonta jeles szülöttei (Gyula, 2001)

Kulin György (1905-1989) csillagász, tudománynépszerűsítő

ségét tovább szélesbíti: életre hívja a-Magyar Csillagászati Egyesületet, megszervezi a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgálót, amelynek hosszú időn át ő az igazgatója; megindítja a Csillagok Világa című folyóiratot és része volt a Föld és Ég és a Meteor szaklap létrehozásá­ban. Járja az országot: amatőr csillagászati köröket, csillagvizsgáló bázisokat létesít; ezek jó részét a maga csiszolta lencsékkel, saját táv­csöveivel látja el. Harmincöt könyvet írt vagy szerkesztett, ide számítva az álnéven (Q. g. Lyn) megjelentetett tudományos-fantasztikus regényeit is. Egyik művében így vall: „Ha csak annyit mondok, hogy Nagyszalontán szü­lettem, máris nyilvánvaló, hogy bizonyos értelemben elkötelezett élet várt reám. Hiszen innen jött Arany János, Zilahy Lajos, Sinka István. Születésem éve, 1905 pedig azt jelenti, hogy amit átéltem, történe­lem." 1989. április 22-én halt meg Budapesten. A humán érdeklődésű jeles szülöttek hosszú sora után Kulin György az első, aki a természettudományok területén szerzett világhírnevet. Hozzánk való kötődését az egykori Kulin-házon 1991 áprilisában fel­avatott márványtábla örökíti meg. A csillagászok nemzetközi szerveze­te pedig azzal tisztelgett a kiemelkedő tudós emléke előtt, hogy a 3019. sz. kisbolygónak a KULIN nevet adta. Főbb művei: A távcső világa I-II. Bp., 1941.; A világegyetem (társ­szerzővel) Bp., 1965.; Csillagászati kisenciklopédia (társszerzővel) Bp., 1969.; Mit mondanak a csillagok? Bp., 1976.

Next

/
Oldalképek
Tartalom