Dánielisz Endre: Nagyszalonta jeles szülöttei (Gyula, 2001)

Székely László (1877-1934) műépítész és városrendező

Egyetemistaként Sopron szabad királyi város háromszögesítési, fel­mérési és lejtmérési vállalatánál mérnöki beosztásban dolgozott, s megbízható pontossággal és lelkiismeretes szorgalommal látta el a feladatait. 1900-ban a műegyetem szigorlati bizottsága előtt kiváló ered­ménnyel vizsgázott. Az építészoklevél megszerzése után, mint egyik legjobb végzős hallgatóját, a tekintélyes tanintézet állami ösztöndíjjal tanulmányútra küldte Olaszországba, ahol a római, firenzei, lombardi­ai műremekeket tanulmányozta. Itt szilárdult meg benne a középkori építészet formai megoldásai iránti vonzalom és tisztelet. Hazatérte után Czigler Győző műegyetemi tanár hívta meg buda­pesti tervezőirodájába munkatársnak, asszisztensnek. Itt három éven át együtt dolgozott - a többek között - Dvorak Ede műépítésszel. Egyéb­ként Czigler és Dvorak professzor neve nem hangzik ismeretlenül a szalontaiak előtt, mert a Csonkatorony szomszédságában álló Arany­palota az ő elképzelésük testet öltése. Székely László először 1902-ben, 25 évesen Budapesten kötött házasságot, majd Temesvárra való telepedése után Lichtscheindl Vio­lát vette feleségül. Az egyházi megerősítést Szabolcska Mihály költő­pap végezte. A Bánság szíve, Temesvár, a XX. század kezdetén nagy változások, urbanisztikai fejlődés előtt állott. Célszerű mederbe terelése érdeké­ben a tanács állandó műépítészi állást rendszeresített. A polgármester Czigler Győzőhöz fordult: a fontos városrendezési feladatok elvégzésé­re ajánljon egy jól felkészült, rátermett szakembert. A professzor Szé­kely Lászlót javasolta. így lett 1903 és 1922 között Szalonta szülötte Temesvár vonzó városképének a megteremtője, számtalan középüle­tének, bérpalotájának, ipari létesítményének a tervezője. Főműve a piarista főgimnázium, rendház és templom. Továbbá okvetlenül meg kell említenünk a Felső Kereskedelmi Iskolát, a gyárvárosi ortodox temp­lomot, a szerb püspöki palotát, a városháza háromemeletes, repre­zentatív épületét, megannyi iskolát, óvodát, magánházat és villát. Te­mesvár központjának büszkesége a Lloyd-sor. Ennek szépsége, átgon­dolt rendezettsége lényegében Székely ízlését és műépítészi rátermett­ségét dicséri. Előszeretettel alkalmazta a középkori architektúra jelleg­zetes formáit, szerkezeti megoldásait, díszítő elemeit. Szívesen élt a magyaros szecesszió és a népi építészet motívumaival, kerámia-bera-

Next

/
Oldalképek
Tartalom