Dánielisz Endre: Nagyszalonta jeles szülöttei (Gyula, 2001)

Székely László (1877-1934) műépítész és városrendező

kásos, színes ornamentikájával; ugyanakkor nem zárkózott el a mo­dernebb stílusirányzatok célszerű elemeitől sem. Gazdag képzeletvilágát, kimeríthetetlen munkaerejét bizonyítja, hogy más helységek - így Nagybecskerek, Pancsova, Zombor, Arad, Gyula -jó néhány középületének, lakóházának a tervét készítette el. Amikor alapításának 300. évfordulójára készült Nagyszalonta, a ta­nácsbeliek elhatározták, hogy ezt az alkalmat egy, a település rangját méltóan kifejező városháza megépíttetésével teszik emlékezetessé. A terv kivitelezésére a hely szülöttét, Székely Lászlót kérték föl. 1906-ban ennek eleget is tett. A két utcára néző, emeletes épületnek egyénisé­ge, sajátos szépsége és harmóniája van. Előcsarnoka, lépcsőháza, gyönyörű díszterme, folyosói az esztétikumot a funkcionalitással ötvö­zik. Az erre vetődök nem véletlenül tekintik a hajdúváros legszebb műalkotásának. Két év múltán a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium engedélyezi egy fiú főgimnázium alapítását. A kétszintes, impozáns épület megter­vezésére szintén Székely mérnököt kérik föl. Noha az iskola a város­központtól ekkor igen távol esett, ő számított a Vasút utca és a város nyugati részének kiépítésére. Figyelmet fordított az épülettömb hom­lokzatának összhangjára, s az aula szép látványára. Az eklektika jegyé­ben fogant gimnáziumba laboratóriumokat, szertárakat, könyvtárat álmodott; a tágas tornacsarnokot és a tekintélyes igazgatói lakást fo­lyosóval kapcsolta a tantermekhez. Az uralomváltást követően, 1922-ben Székely László nyugdíjaztatta magát, de privátépítészként tovább dolgozott. Mint az Országos Ma­gyar Párt bánsági tagozatának élenjárója, teljesen ingyenesen tervezte meg a napjainkban vita tárgyává lett háromemeletes, pompás Magyar Házat. 1934. január 23-án Temesváron örökre lehunyta szemét; 57 esz­tendős korában gyomorrák végzett vele. Emlékét a tervei alapján emelt köz- és magánépületek tekintélyes sora őrzi. (E fejezet Szekernyés János temesvári közíró átfogó dolgozata nyo­mán készült.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom