Dánielisz Endre: Nagyszalonta jeles szülöttei (Gyula, 2001)

Lovassy Andor (1860-1924) író, publicista, vezető tisztviselő

LOVASSY ANDOR író, publicista, vezető tisztviselő 1860. február 24-én született a tekintélyes és kiterjedt Lovassy család sarjaként; a korábban megismert nemzeti hősnek unokaöccse. Apjának, Lovassy Albertnek, a közeli Erdőgyarakon malma és kisebb birtoka volt. Édesanyja, Balogh Karolina annak a Balogh János városi szenátornak a lánya, aki - Arany János följegyzése szerint - Szalonta közügyeinek egykor tevékeny munkása volt, és mint tréfás kedvű rímkovács, környezetét és a vendég Petőfit gyakorta jó kedvre derítette. A család másik jeles tagja, dr. Balogh Elek orvos, az édesanya öccse. Pesti egyetemi évei alatt segítségére volt Aranynak folyóirata postázásában. Hazatérte után, 1868-ban városi tisztiorvossá választották, s így lehetősége nyílott a lakosság egészségügyi helyzetének jobbítására. Lovassy Andor szülőházáról mit sem tudunk. Iskoláit itt és Nagyváradon; jogi tanulmányait Debrecenben és Váradon végezte. Diplomája megszerzése után nyomban Bihar vármegye szolgálatába lép. Már jurátusi évei alatt a Szabadság munkatársa, amelynek igényességét fejezi ki az a tény, hogy tárcarovatában jeles szépírók - Jókai, Petelei, Tömörkény - novelláival találkozunk. Köztudott, hogy két évtized múltán Ady Endre e napilap főszerkesztőjének hívására költözik a Pece-parti Párizsba. Lovassy 189 l-l 892-ben ugyanitt Bagoly címen önálló élclapot indít, amelynek anyagát úgyszólván egymaga írta és rajzolta. Megismerkedik Mikszáth Kálmánnal, aki az általa alapított Országos Hírlap munkatársaként Budapestre csábítja. Amikor e lapvállalkozás megbukik, a Torda-Aranyos megyei főispán hívására Erdélybe költözik, és Tordán vármegyei főjegyző, majd alispán. Közírói tollát ekkor sem pihenteti. 1900 és 1905 között az Aranyosvidék felelős szerkesztője. Eddig két regénye és egy háromfelvonásos vígjátéka jelent meg. Érdemei elismeréseként az Erdélyi Irodalmi Társaság tagjául választja. 1912-ben, mivel ellentétbe kerül az új főispánnal, végleg búcsút mond a tisztviselői életnek, és Nagyváradra költözik. Egyedül a közírásnak él; helyi és fővárosi lapokba dolgozik, de szülőhelye újságjában is találkozunk nevével.