Farkas Sándor: A jó pásztor és övéi (Gyula, 1997)

Alkotó évek

szórakozást is. Egy-egy színielőadás (és az utána következő fehér asztal melletti magyarnótázás) igazi ünnepnap volt sokak számára. Voltak Apor bárónak olyan hívei is, akik már jártasak voltak a magasabb zenélésben, éneklésben. Az ő számukra hozta létre a „Cecília Egyházi Vegyeskart", amelynek művelt tagjai már a klasszikus zenélést, éneklést is képviselhették egy-egy ünnepi szentmisén. Mekkora nagy öröm volt a muzikális Apor báró számára, amikor a nagypénteki János-passiót az általa létrehozott énekkar tagjai adták elő a templomban. De más kórusokkal is jó kapcsolatot tartottak fenn a gyulai katolikus énekkarok, így került sor arra, hogy az építőmunkások férfi dalárdája 1930 húsvétjának első napján a németvároson, másodnapján a belvárosi templomban Handel Messiásából a „Halleluját" adták elő. A református Erkel Dalkörrel is igen jó kapcsolatot tartottak fenn. Az augusztus 20-i városi ünnepélyeken éveken át Gyulai Egyesült Énekkarok néven szerepeltek, Kertész Lajos református karnagy vezetésével. Apor báró elérte, amit szinte kötelességének tartott, hogy Erkel szülővárosában rangot adjon a magyaros egyházi és világi zenének, éneklésnek. A legnagyobb örömet talán az hozta meg számára, amikor 1930 nagyszombatján az anyatemplom karzatán megszólalhatott a Rieger cég által gyártott, 25 változattal rendelkező csodálatos hangú orgona. Az ehhez fűződő kis epizódról is meg kell emlékeznünk. A régi orgona szétszedésekor találtak rá arra a kottára, amelyet Erkel Ferenc írt férfikarra, az anyatemplom építésének 100. éves jubileumára. Hogy a Szent Imre év se múljék el nyomtalanul, az anyatemplom kórusrészének ablaka, a harangtorony fő homlokzatán egy csodálatos szép festett üveg Szent Imre képet kapott. S nem sokkal később, a gimnázium aulájában leleplezték Karle I. Szent Imrét, a tiszta ifjúság példaképét ábrázoló, életnagyságú kőszobrát. Apor báró érezte, hogy hívei egyre közelebb kerülnek az egyházhoz, egyre könnyebb velük együttműködni. De azt is érezte, hogy őt, papjukat is szeretik, megbecsülik. Ezt a megbecsülésüket nyilvánították ki akkor, amikor gyulai működése 10. évfordulójának emlékére az anyatemplomban új, lisieuxi Szent Teréz szobrot állítottak fel, s hátul, a kórus alá Geist György, a kitűnő kezű műlakatos által készített, művészi kiképzésű barokk, háromívű kovácsoltvas rácsot helyeztek, amely leválasztja a főhajót a háttértől, s így lehetővé vált, hogy ha a templom „zárva van" is, eddig a vasrácsig elmehetnek a hívek, s innen beláthatják az egész templombelsőt. Apor báró munkáját nemcsak hívei, hanem egyházi felettesei is elismerték. I929. november 19-én az apostoli kormányzó csolti címzetes apáttá nevezte ki, ami nemcsak jövedelemtöbblettel, de új külsőségekkel (apáti süveg, díszes kesztyű, ünnepélyesebb misemondás stb.) is járt. Első, ünnepélyes apáti