Farkas Sándor: A jó pásztor és övéi (Gyula, 1997)
Alkotó évek
vonatkozik, és abból áll, hogy ezen a napon senki semmiféle mezőgazdasági munkát nem végez. (Ha valaki megfeledkeznék magáról, vagy még el van maradva a kukoricavetéssel, s azt szeretné bepótolni, szomszédjai figyelmeztetik, vagy éppen nem engedik neki megszegni őseik fogadalmát!) Alig telt el pár hét, július l-jén sor kerülhetett az állami kórházban egy önálló lelkészség kialakítására. Ettől kezdve a kórházi lelkész éjjel-nappal rendelkezésére állott a súlyos betegeknek, haldoklóknak, de emellett a szép kápolnában minden reggel szentmisét mondott és ellátta a betegeket gondozó apácák lelki irányítását is. Hogy a jubileumok megünneplése ne legyen unott (kettő még maradt erre az esztendőre), Apor báró úgy gondolta, hogy azokat beépíti az augusztus közepén megtartandó országos nagygyűlés ünnepségei közé. így került sor 1924. augusztus 15-17. között a III. alföldi katolikus nagygyűlés megrendezésére, amelynek fő érdeme az egyházi élet nyitása a világi munkák és a nemzeti irányzat feltámasztása felé. S milyen eredménnyel? Azt leghívebben az ünnepségen résztvevő dr. Schioppa Lőrinc címzetes érsek, a magyarországi pápai nuncius nyilatkozata mutatja: „A gyulai katolikus körök buzgóságát eddig nem ismertem. A látottak után azonban meg vagyok győződve, hogy ennek a nagy felbuzdulásnak nemcsak vallásosságára, de a szociális és hazafias életre is kihatása lesz. Remélem, hogy a gyulai példa után a magyar katolikus társadalom jobban szervezkedik és hogy a hit és haza érdekében fokozott erővel teljesíti kötelességét!" Nem kívánom a dicső nap eseményeit túl részletesen leírni, hiszen ahhoz külön kötet kellene. Inkább csak a legfontosabb eseményeket, mozzanatokat villantanám fel, hiszen a pápai nuncius előbb idézett szavainál többet én sem tudnék elmondani. A jó szervezés sikerét egyébként igazolja, hogy az ünnepség 3 napja alatt közel 10 ezer vendég fordult meg Gyulán, ahol egyébként a trianoni megcsonkítás után ez volt az első ilyen nagy tömeget megmozgató ünnepségsorozat. Növelte az ünnepség fényét, hogy azon igen magas rangú egyházi és világi főméltóságok, neves előadók is részt vettek, közöttük a már említett dr. Schioppa Lőrinc, a pápai nuncius, dr. Glattfelder Gyula csanádi püspök, dr. Horváth Győző kalocsai érseki helynök, dr. Prohászka Ottokár, a híres szónok, Székesfehérvár püspöke, dr. Lindenberger János debreceni püspöki helynök, Brém Lőrinc kanonok, dr. Breyer István prelátus, h. államtitkár (a közoktatásügyi miniszter képviletetében), Farkas Edit, a Szociális Misszió Társulat országos főnökasszonya, dr. Lukács György volt főispán, dr. Czettler Jenő egyetemi tanár, Steuer György ny. államtitkár, dr. Muntyán István ítélőtáblai tanácselnök, Haller István, volt miniszter, dr. Kovacsics Dezső főispán és neje, dr. Csete József gyulai polgármester és még sokan mások, közöttük az egyházközség világi elnökei és vezetői: gróf Wenckheim Dénes és dr. Zöldy