Farkas Sándor: A jó pásztor és övéi (Gyula, 1997)
Alkotó évek
János, velük együtt a különböző szervezetek vezetői, tagjai, egyszóval mindenki, aki a megyében, a városban valamilyen társadalmi tevékenységet folytatott. Az ünnepség jól megtervezett forgatókönyv szerint zajlott, amelyet maga Apor báró készített el. A nagy ünnepségsorozat első napja augusztus 15-e, Nagyboldogasszony napja volt. Ezt a napot az egyházi jellegű napirendi pontok töltötték ki. Reggel a város két katolikus templomában püspöki szentmiséket tartottak, majd a délelőtt folyamán a Göndöcs-kerti pavilonban két jubileumi megemlékezésre került sor. Az első jubileumi megemlékezést dr. Karácsonyi János történész, nagyváradi püspöki helynök tartotta, a város fél évszázaddal ezelőtti apátplébánosának, a nagy polihisztornak, Göndöcs Benedeknek születése 100. évfordulója alkalmából. „Elljött, s életre ébresztette Gyulát, az alvó várost, amelyre... az unalom és a közöny borította a tespedés takaróját..." - idézte a szónok Szabóné Nogáll Janka, a gyulai születésű költőnő fennkölt hangú szavait. Majd vég nélkül sorolta a híres plébános városfejlesztő ténykedését. Megemlítette többek között, hogy a kolerajárványban elpusztult szülők árván maradt gyermekeit összegyűjtötte, nevelte, árvaházat építtetett részükre egy grófi alapítvány támogatásával. Göndöcsnél minden ideérkező vándornak volt egy-egy jó falatja. A város életébe bekapcsolódott, hatni tudott Gyula vezetőire a parkosítás, járdásítás, városfejlesztés dolgaiban. A város közepén elterülő szemétdomb helyén gyönyörű sétakertet hozott létre, amelyben felépített egy pavilont. (Ebben a pavilonban tartották a megemlékezést is.) Sokat adott a nép helyes irányú nevelésére, szórakozására is. A pavilon színpadát maga Blaha Lujza, a nemzet csalogánya avatta fel, aki Göndöcs apát vendége volt egy héten át, s ez alatt az idő alatt tanította a gyulaiakat a szebbnél szebb magyar dalokra. De Göndöcsnek - mint jó gazdálkodónak - gondja volt a paraszti lakosság mezei munkáinak irányítására is. Sorozatban írta azokat a könyveket, amelyek eligazítást adtak a földművelőknek a kertészeti, növénytermesztési munkák eredményesebb végzéséhez. Különösen a méhészet fejlesztésére fektetett nagy gondot. Országos méhészgyűléseket szervezett, sőt az általa megtervezett, megalkotott és róla elnevezett kaptárt sok gyulai mesterember gyártotta ezer számra. Jövedelmének nagy részét a város fejlesztésére fordította. Istápolta a szegényeket, gyarapította a magyar kultúrát. A nagy tetszéssel fogadott megemlékezés után került sor a másik jubileumi megemlékezésre, az 1801-ben pusztító nagy tűzvész martalékává vált belvárosi plébániatemplom újjáépítésének 100. évfordulójára. Kihangsúlyozta az előadó a lakosság nagy összefogását, amellyel-a kegyúri adományok mellett-sikerült rövid 3 esztendő alatt a megrongált templomot helyreállítani. A két jubileum egy percre összekapcsolódott, mert a szónok elmondta, hogy a templom harangtornyának belső sarkába Göndöcs Benedek egy nagyon szép lourdesi kápolnát építtetett, amely ma is a templom leglátogatottabb része.
