Farkas Sándor: A jó pásztor és övéi (Gyula, 1997)
A becsület
Növelte az egyházak megaláztatását, hogy minden összejövetelre engedélyt kellett kérni, még akkor is, ha azok egyházi közművelődési, vagy művészi jellegű összejövetelek voltak. Ezzel csaknem minden egyházi közösségi tevékenység megbénult. Apor báró és Pallmann Péter - a katolikus és a református egyház vezetői -, amikor már az egyházak helyzete szinte tarthatatlanná vált a megjelent rendelkezések miatt, együttesen keresték fel Márkus prefektust, hogy segítségét kérjék a helyzet megjavítására. A prefektus barátságosan, de kimérten fogadta őket. Az eltiltott tantárgyak magyar nyelvű tanításának visszaállítását azzal hárította el, hogy a megyének és az országnak azon részein, amelyeket minden bizonnyal a nagy román birodalomhoz fog csatolni a békeszerződés, már most el kell kezdeni a románság igazi történetének, földrajzának és alkotmányának megismertetését az eddig hazug magyar oktatás helyett. A gyülekezési tilalmat- az istentiszteletek kivételével, az erdélyi csapatok parancsnokának parancsára, a közbiztonság védelmére és a Tiszáig elfoglalt egész területre vonatkozóan rendelték el. így ő - úgymond - ezek ellen a központi intézkedések ellen nem tehet semmit. Apor báró szóba hozta a négy kivégzett direktóriumi tag ügyét is. Rámutatott, hogy annak idején éppen az itt együttlevők tettek ígéretet a direktóriumnak a túszszedés leállítása érdekében, a későbbi megtorlások megakadályozására. Kihangsúlyozta, a becsület azért úgy kívánta volna, hogy a szószegés ne történjék meg. Az akciót a román királyi hadsereg hajtotta végre, akit nem kötelez a civilek ígérete, de különben is a vérontás a háború idején nem tiltott dolog - mondotta a prefektus. Ezért ő nem tartja magát felelősnek. A hadifogságba elhurcolt volt vöröskatonák ügyének kivizsgálása - folytatta - folyamatban van. Annak befejezése után történik majd végleges intézkedés... Egyébként szíves elnézést kér látogatóitól, de tovább nem folytathatja az igen érdekes beszélgetést, mert Petain tábornok következő napokban sorra kerülő gyulai szemléjét kell előkészítenie. Ezzel már nyújtotta is kezét látogatóinak, s udvariasan terelve őket maga előtt, gyorsan távozott. Hazafelé ballagva a két pap, Apor báró és Pallmann Péter eltűnődött az emberi gyarlóságról, avagy a köpönyegforgatás nagy művészetéről. Pallmann, aki erősen szimpatizált a baloldali munkásmozgalmakkal, gúnyosan meg is jegyezte, hogy a Károlyi-féle forradalom kitörésekor az elsők között volt Márkus ügyvéd, aki a város román nemzetiségű polgárai nevében jelentette be csatlakozását a forradalomhoz. Május 18-án, vasárnap látogatta meg a francia Petain tábornok, az antant erők főparancsnoka, a Gyulát megszálló, antant zászló alatt harcoló román csapatokat. A katonai díszszemle után, vasárnap lévén, istentisztelet volt a programba iktatva. Apor báró szerette volna megragadni ezt az alkalmat, s a
