Farkas Sándor: A jó pásztor és övéi (Gyula, 1997)

Nagy szellemek találkozása Máriafalván

suth tér. Nem volt hosszú a beszéd, de tartalma mélyreható, minden lélekhez megtalálta az útját. Meghatottan beszélt a jó pásztorról, Apor báróról, a város volt plébánosáról, aki életét adta az ő juhaiért. És beszélt arról az Édesanyáról, a Magyarok Nagyasszonyáról, aki mindig itt van az övéivel, aki már annak idején is vigyázott a környék népeire, amikor a pogány támadások elől a susogó nádasokba kellett menekülniük. Akkor is övezette, irányította népét, hogy el ne tévedjenek, hogy el ne vesszenek a századok viharában. És nem pusztult ki a nemzet, hanem most is él. Ez a Nádi Boldogasszony veszi most is pártfogásába népét, ő ad neki erőt az elkövetkező idők nehézségeinek elvise­lésére. Kérte a népet, bízzék most is, mint régen a gyulai Nádi Boldogasszonyban, és kérte a Boldogasszonyt, segítse meg árva népét itt a határszélen, hogy nagy baj ne érje. Azt is elmondta, lehet, hogy hamarosan ismét nehéz időknek nézünk elébe. Lehet, hogy vérszomjas, éhes farkasok elkergetik majd a pásztorokat, hogy annál könnyebben keríthessék hatalmukba a nyáj juhait. De ez a nép akkor sem marad árván, mert vele lesz édesanyja, a Nádi Boldogasszony! A nagymise után megkezdődött az impozáns körmenet, amely a kórházat megkerülve mintegy 2 km-es úton vezette az ájtatos, éneklő zarándokokat a Kossuth térről a belvárosi templomba. A10-12 ezerfős sereg, lobogó templomi zászlókkal, átszellemült énekszóval rótta fáradhatatlanul a zarándokok útját, így is erősítve magát a várható szenvedések ellen. Délután folytatódott az ünnepség a gimnázium udvarán, az ünnepi nagy­gyűléssel. Minden jól kezdődött. Hatalmas tömeg gyűlt egybe a kellemes vasárnap délután. Rövid megnyitó után dr. Dudás Miklós hajdúdorogi görög katolikus püspök úr mondott kis megemlékezést a nap jelentőségéről, majd átadta a szót Mindszenty hercegprímásnak. De most pillanatnyi zavar támadt. Elhallgattak a megafonok, feszült csend lett. A műszakiak azonnal bekapcsolták a tartalék áramforrást, de pár perc múltán az is csődöt mondott. (Valaki kien­gedte az agregátor motorjának benzinjét.) A rendezők kézibeszélővel próbálták nyugtatni a mozgolódó tömeget. Ekkor a hercegprímás valamit odasúgott Dudás püspöknek, aki fejét bólogatva jelezte, hogy egyetért vele, majd csend­ben eltávozott az emelvényről. Az egyik rendező kérte azokat a zarándoko­kat, akik szeretnének kimenni Máriafalvára, az ottani báró Apor Napközi Otthon udvarán felállított lourdesi barlang felavatására, azok a gimnázium előtt gyülekezzenek. Különösen a vasúton érkezett hívek figyelmét hívta fel erre, mert Máriafalvától a vasútállomás csak pár száz méterre van. És megindult a menet Dudás püspökkel az élen. Legalább másfél ezer fáradt zarándok énekelte végig a Nagyváradi utat Máriafalváig. A máriafalviak Modeszta nővér - aki az Apor Napközi Otthon első vezetője és megszervezője volt - halálának 10. évfordulója alkalmából egy szép kis lourdes i barlangot építettek fel azokból a terméskövekből, amelyeket Modeszta

Next

/
Oldalképek
Tartalom