Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)
II. A sztálinizmus mélypontján. A beszolgáltatási rendszer 1948-1953 június
lak megeszik a kis halakat"; a város és falu közti különbség megszüntetése 5-15 holdas parcellákon termelve nem lehetséges. 8 Megindult a kulákok korlátozásának a likvidációba gyorsan átcsapó - később részletesen felidézésre kerülő - hadjárata, melynek során mindennapossá és tömegessé vált a törvények megsértése. A törvénysértéseknek hamarosan a középparasztság egy része is áldozatául esett - nem véletlenül: a Szabad Nép 1948. szeptember 30-i cikkében fő veszélyként a jobboldaliságot bélyegezte meg, melynek ellenében kijelentette, hogy nincs és nem is lehet olyan község, ahol nincs kulák. Elvetette a cikk a "jó" kulákokat védő "jobboldali" próbálkozásokat is, egyoldalúan kapituláns politikaként értékelve azt. 9 A párton belüli ellenfeleknek szóló figyelmeztetések mellett Rákosiék nem mulasztották el a koalíciós kormányzás éveinek folyományaként még pozícióban lévő polgári demokrata rétegek, személyek megfélemlítését sem. E rétegek nemcsak a szektás pártpolitikai vezetés szemszögéből voltak nemkívánatosak, hanem ellenfelei, szószólói - mégpedig szaktudásuk alapján nyomatékosan érvelő szószólói - lehettek a tervbe vett, a mezőgazdaságot az ipar, főként a nehéz- és hadiipar finanszírozója szerepébe kényszerítő, a szakszerűséget, a lehetőségek figyelembevételét, a paraszti zöm állásfoglalását egyránt félretoló politikának. 62 vádlottal megindították a konstruált FM-pert. A vádak szerint a volt kisgazda vezetésű földművelési tárca vezető tisztviselőinek jó része fasiszta csoportként, bűnszövetkezetként szaboltálta a mezőgazdaság fejlesztését: így pl. szót emeltek a beszolgáltatás adott rendszere ellen, a szakszerűséget hangoztatva akadályozták egyes kommunista elképzelések végrehajtását, parasztvédelmi demagógiát folytattak. Vajda Imre Tervgazdaságunk fejlődése c. cikkében 10 az FM-et okolta azért, hogy a mezőgazdaságban hiányosan érvényesül 1948-ban a tervszerűség. Állítása szerint az FM gátolta a nagyobb termelésszerkezeti változásokat, a magyar paraszt konzervativizmusára utalva. Itt megjegyzendő, hogy az ország első tervévében aligha volt várható pont a kistermelő mezőgazdaságtól, hogy pontos tervgazdálkodást folytasson. Vajda Imre példaként hozta fel a mezőgazdaság tervszerűtlenségére, hogy cukorrépát a tervezettnél 40%-kal nagyobb területen vetettek az országban. Jellemző momentumként utaljunk itt Rákosi korábban már idézett, az 1948-as nagy cukorterméssel kapcsolatos ujjongó bejelentésére: "megcukrozzuk a szocializmust". Az összeesküvés a vád szerint része volt a Nagy Ferenctől Mindszentyig terjedő mozgalomnak, az FM pedig a Horthy-feudalizmus fellegváraként, kémkedéstől sem riadva vissza... dolgozott 1945 után is.... A pert az ügyész összefüggésbe hozta az ugyancsak konstrukciós és törvénysértő köztársaság elleni összeesküvési perrel, melynek során 1947 elején a kisgazdák legerősebb vezetőit, Kovács Bélát és Nagy Ferencet sikerült eltávolítani az ellenfelek sorából. (A szovjetek által támogatott kommunista nyomásnak ellenálló, gerinces politikát folytatni törekvő Kovács Bélát a Vörös Hadsereg tartóztatta le.) Az FM-per eredményeként Rákosiék olyan - a per kapcsán tarthatatlan helyzetbe hozott - ellenfelektől szabadultak meg, mint Tildy Zoltán és a volt földmívelésügyi miniszter, Bárányos Károly, nem beszélve 8. Uo. 1948. aug. 22. 9. Uo. 1948. szept. 30. 10. Uo. 1948. júl. 4.
