Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

II. A sztálinizmus mélypontján. A beszolgáltatási rendszer 1948-1953 június

gépállomások szervezése kezdődött. A vázolt program falusi sikere érdekében a párt küzdelmet hirdetett - de még mérsékelt szavakkal - a kulákok politikai befolyásának (de nem gazdaságának) felszámolásáért. Rákosi Mátyás 1948. április eleji sárospataki beszédében aztán már lépést tett a kulákok gazdasági korlátozása irányában: meghirdette a kulákbérletekből földmunkás-bérlőszövetkezetek alakítását. Ugyanakkor azonban a szövetkezetpolitikában hangsúlyozottan foglalt állást az önkéntesség és a kellő feltételek biztosításának elve mellett: így pl. leszögezte, hogy csak ott alakuljon szövetkezet, ahol kellő számban vannak szakemberek. A feltételek megteremtéséig pedig a kisbirtokosok támogatását helyezte kilátásba. Az újgazdák földjét "sérthetetlen magántulajdonaként említette.

1 Nem sokkal később Mezőhegyesen rágalomnak minősítve az ellenkező híreszteléseket leszögezte, hogy a párt megvédi a parasztság magántulajdonát.

2 1948 nyarától fokozatosan borult el a mezőgazdaság felett csak kis időre kiderülni látszó ég. Június végén a Szabad Nép a Tájékoztató Iroda határozatát közölte a jugoszláv kommunista párt helyzetéről. A határozat elítélte a "narodnyik kulákpártnak" nevezett jugoszláv pártot, mivel az tagadta, hogy a szocializmusba való átmenet idején nő az osztályharc, és gyarapodnak a tőkés elemek. A jugoszláv falu képe - így a határozat - nem ad okot a megnyugvásra: túlsúlyban van az egyéni gazdaság, márpedig Lenin tétele szerint a kisgazdaság óráról-órára tömegesen termeli ki a kapitalizmust. A határozat egyfelől jobboldali lanyhasággal vádolta a jugoszláv pártot, másfelől balos túlzásokkal, mivel elhatározta a kisipar és kiskereskedelem államosítását, a kapitalizmus maradványainak felszámolását, a kizsákmányolás megszüntetését. A határozat szerint mindez megoldhatatlan, míg az egyéni parasztság túlsúlyban van a mezőgazdaságban, ill. nincsenek meg a kollektivizálás feltételei. A határozat egyébként a kollektivizálás szerves részének minősítette a kulákság felszámolását.

3 A határozat nyilvánvalóvá tette, hogy a "szocialista" útra lépett országokban, így Magyarországon is rövidesen előtérbe fog kerülni a mezőgazdaság "szocialista" átalakítása, az ipari és mezőgazdasági tulajdonviszonyok egységesítése, a falusi osztályharc kérdése, a kulákok kiszorítása, a kollektivizálás korábbinál jóval erőteljesebb ütemezése, melynek során a kollektivizálás gazdasági és személyi feltételeinek meglétét a politikai és hatalmi aspektust mindenek fölé helyező vezetés egyre kevésbé fogja lényegi kérdésként kezelni. Világossá vált az is, hogy a szovjet diktátumot jelentő határozat után nemigen lehet szó az egyes "szocialista" útra lépő országok adottságainak megfelelő, részleteiben eltérő fejlődési útjairól, követendő mintául a leninizmus tanait leegyszerűsítő és egyben lemerevítő sztálini dogmák fognak szolgálni. Erre utalt Révai július eleji beszédének egy jellemző kitétele: A jugoszláv párt programjában nincs megemlítve Sztálin neve "Sztálin nem személy, hanem zászló. Amely kommunista párt programjából kihagyja Sztálin nevét, megszűnik kommunista párt lenni."

4 1. SzN 1948. ápr. 6. 2. SzN 1948. ápr. 27. A beszédben már jelentkezett a Rákosira jellemző türelmetlenség, voluntarizmus: sok községben -mondta- még az 1945-ös állapotok uralkodnak: erős a "reakció". Meg fogjuk mutatni - folytatta -, hogy 1948-at írunk... 3. Uo. 1948. ápr. 29. 4. Uo. 1948. júl. 6. (Révai beszéde az MDP borsodi funkcionárius értekezletén.)