Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

I. A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948

Erőteljesen átalakult egyébként a jövedelemszerkezet is: az 1938-39. évi 40%-ról 60-ra nőtt a naturáliák aránya. Megnőtt a termelői önfogyasztás aránya is, részben a lecsökkent terméseredmények, ill. a földreform utáni - főként újbirtokosoknál jelentkező - természetes igénynövekedés, másrészt az árutermelésben kialakuló termelői érdektelenség miatt is. Az üzemi iparcikkvásárlás aránya 1938-hoz képest 14%-ra esett. Összességében a mezőgazdaság az adó, beszolgáltatás, vámok és árak réven több milliárdos veszteséget könyvelhetett el - igaz, az újjáépítés, a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében s remélve azt, hogy az áldozatok a jövőben a mezőgazdaság számára is kamatozni fognak. A pillanatnyi helyzet mindenesetre nehezen volt elviselhető: egy 5 holdas vagy az alatti gazdaságban semmi terményfelesleg nem volt, s e kategória általában adóját sem volt képes fedezni. Az akkori belpolitikai helyzetben természetesen nem lehetett szó dobraverésről, de a hátralékok növekedtek. Az átlagos 15 holdas birtok már képes volt adóját kiegyenlíteni s némi feleslege is maradt, de pénzbevételei csekélyek voltak. Ezek után érthető, hogy 1947 elején a mezőgazdaság tőkeszükségletét évi 8-10 milliárd forintra becsülték, míg a mezőgazdasági népesség összes jövedelme (önfogyasztással együtt) ennek felét sem érte el.

184 Korábban - a bérből élők megélhetési költségeit érintve - láttuk, hogy a munkásság és értelmiség jövedelmi indexe sem volt sokkal jobb. 9. A stabilizációs időszak és az agrárpolitika Bizonyos, hogy a mezőgazdasági termelés 1945-48 közti kedvezőtlen közgazdasági helyzetét nem lehet csupán a háborús károkkal, az aszályos esztendőkkel magyarázni. Ezért, ha röviden is, foglalkoznunk kell a korszak állami agrárpolitikájának főbb kérdéseivel is. Ami a kormányzat gazdaságpolitikáját alapvetően meghatározó MKP akkori agárpolitikáját illeti, kétségtelen, hogy a nyilvánosságra hozott programok, célkitűzések és a konkrét intézkedésekben mutatkozó gyakorlat ellentmondásos volt. A kezdet pedig a parasztság számára ígéretes volt. Megtörtént a történelmi igazságszolgáltatás s a földreform keretében 640 ezer volt nincstelen, illetve törpebirtokos kapott átlagosan 5 hold földet. A reform megvalósításában az MKP jelentős szerepet vállalt. A kisparasztivá vált mezőgazdaság kellő szintű állami támogatása azonban már nem valósult meg. Az MKP programtervezete 1944. október 2-án messzemenő támogatást - kamatmentes kölcsönt, termelőeszköz-juttatást - ígért a földhöz juttatott parasztságnak.

185 Az 1945. április 20-i programjavaslat az újgazdák gépekkel, ipari eszközökkel való sürgős ellátását szorgalmazta, kiemelve, hogy az újgazdák jelentős része nem rendelkezik termelési eszközökkel.

186 184. Uo. 124.-, 133. 185. Az MKP és az SZDP határozatai 276. 186. Uo. 75.