Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

I. A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948

1947. január 21-én aztán a Főtanács is kénytelen volt elfogadni a javaslatot. Egyúttal 15 dkg-ra csökkentették azok fejadagját, akiket az előző év elején kizártak a közellátásból (tőkések, nagykereskedők és általában "akik a társadalom számára hasznos munkát nem végeznek").

135 A szubjektív megítélésnek tág teret nyitó döntést nagy vita követte: a sokszorosítva szétküldött értékesítésben ugyanis az önellátók fejadagját is 20 dkg-ra csökkentették, amit a Közellátásügyi Minisztérium nevében Szobek közellátásügyi államtitkár kifogásolt; végül Gerő Ernő is elismerte: a Főtanács nem kívánta a termelői-önellátói fejadagcsökkentést. A huzavona az éppen induló termelői elszámoltatásnál nyilvánvalóan nem volt problémamentes.

136 A rendelkezés nyomán Budapest polgármestere (egyben a főváros közellátási kormánybiztosa) jelentése szerint csak Budapesten 67 ezer fő napi kenyéradagja csökkent 15 dkg-ra ill. a lakásellenőrzések során talált lisztkészletek miatt 17.500 személy kenyérjegyét vonták be. A polgármester keveselte a 67 ezres számot és legalább 100 ezerre kívánta emelni azt.

137 1947 áprilisában már az újabb fejadagcsökkentés került napirendre.

138 Május elején még a Kenyérellátás Országos Kormánybiztosa utasította el a csökkentést,

139 de aztán a hó végén éppen ő volt kénytelen javasolni az 5 dkg-os fej adagcsökkentést, utalva az USA-tól vásárolt gabona késésére.

140 A Gazdasági Főtanács január 21-én rendelte el először a hatósági ellátásra jogosultak számának csökkentését: mégpedig a január 1-i állapothoz képest 15-20%kal.

141 A csökkentést a nyilvántartási zűrzavar is indokolta: a közellátási apparátus helységenként a jogosnál lényegesen több közellátási jegyet osztott ki. Az apparátus becslésekre volt kénytelen hagyatkozni ill. automatikusan az 1944-es adatokat alkalmazta a megváltozott helyzetben. Az ország összes ellátatlanját hol 5, hol 4,5, máskor 4,3 majd 4 millióra tartották. Egy, a Gazdasági Főtanács részére készített ellenőrzés során kiderült, hogy ha összegezték a helyi hatóságok adatait, az önellátók és ellátatlanok számának összege több százezerrel haladta meg az ország akkori lakosságát.

142 135. UMKL-GF Stab. u. XXVIII/2-f. 136. Uo. XXVIII/2. és XIV/l-c. 137. Uo. Stab. u. XXVIII/2. A fejadagcsökkentést követően Hajdú Ernőné szociáldemokrata képviselő sok társa nevében jelentette ki: kár volt emelni a fejadagot megfelelő készletek híján, mivel a csökkentés mindig politikai kárt okoz. Megértéssel szólt a közellátási igazgatás nehézségeiről, de nem hallgatta el, hogy túl sok a nyilvántartási zavar és az ezt követő tervszerűtlenség. 1946 őszén pl. a képviselőnő szerint elegendő burgonya volt, de nem folyt tervszerű felvásárlás; a télen bőven volt hús-kínálat, de nem folyt kellő mértékű átvétel - hűtőházi kapacitáshiány miatt. Hajdú Ernőné végezetül kiemelte a termésbecslések, statisztikai előjelzések megbízhatatlanságát. (Ngy. N.-VI/313.) - Megjegyzendő, hogy a szállítással is sok baj volt; sokszor nem jutott el a vidéken átvett és raktározott készlet a városokba. 1947. jan.-ban pl. a főváros ellátásához nélkülözhetetlen napi 100 vagonos felhozatalt csak gépkocsik hatósági igénybevételével tudták biztosítani. A nyilvántartott készletek városokba szállításához a Terményforgalom Miniszteri Biztosa ütemtervet készített, melyet aztán akár rendőri segédlettel is törekedett betartani (UMKL-GF Stab. u. XXVIII/2-e és XIV/l-c (5941/1947). 138. UMKL- GF Stab. u. XLI/34. 139. Uo. XLI/34. 140. Uo. XLV/15-e. 141. Uo. XXVIII/2-d. 142. Vizsgálat a Közellátásügyi Minisztérum jegyosztályán és 28 közellátási felügyelőségen 1947 febr. 25., márc. 17. - UMKL-GF Stab. u. XXVIII/2. és XIV/l-c.